A DCEU a végéhez közeledik, ám mielőtt még kezdetét venné a James Gunn-féle DCU-éra, még mozikba küldték az itthon kevésbé ismert hősük, a szegény ember Vasembere, alias Kék Bogár streamingre gyártott eredettörténetét. Streaming helyett moziba küldeni ezt a filmet, a Shazam 2 és a Flash anyagi bukásának árnyékában nem volt éppen okos döntös, sőt enyhén szólva is rossz ötlet volt a DC fejeseitől. Hogy miért? Köntörfalazás nélkül: azért, mert a Kék Bogár nem egy jól sikerült film. Hogy ment félre? A forgatókönyv, a rendezés, a cselekményvezetés, a karakterábrázolás, a színészi alakítások és az üzenet - vagyis nagyjából úgy minden.
A sztori szerint Jaime ( Xolo Maridueña) bevándorló mexikói család sarjaként friss diplomásként tér haza az egyetemről, amikoris szembesül vele, hogy amíg ő a tanulásra koncentrált, családja az anyagi csőd szélére jutott. Dimplomával is nehezen talál munkát, míg egy sikertelen állásinterjú során birtokába kerül a helyi iparmágnás Kord-dinasztia által fejlesztett, tömegpusztító fegyvernek szánt földönkívüli kütyü, a Szakarbeusz névre hallgató szimbionta géplény. Jaime-t választja gazdatestnek és a fiúval egyesülve egy szupererővel bíró bioruhát kapunk, így Jaime lesz a Kék Bogár. Az sablonos főgonosz prototípusát megtestesítő Victoria Kord (Susan Saradon) az értékes Szakarabeusz nyomába ered, de a Reyes-család összetart, és a család mindent legyőz a film szerint. De még mielőtt bármi érdemleges történne vagy a Szakarbeusz a képbe kerülne jó 30-40 percnyi klisés nyáltengeren kell átverekednünk magunkat a Reyesék egzisztenciális válságáról és a család fontosságáról.
Igen, a film sarkalatos pontja a család, ám semmi újat nem mond róla, csak a Dominic Toretto-féle, mémesedett kliséket durrogtatja újra és újra, hatványra emelve és felhangosítva. Gyakorlatilag minden 2. mondatban elhangzik a család szó, Jaime minden mondatába belefoglalja a "családom" szót, Jenny Kord minden 2.mondatában elhangzik a "családod" szó, de még a főgonosz száját egy akciójelent közben is 2 mondatonként hagyja el a "család" szó. Reyesék egy homogén massza, akikre csak együtt, "család"-ként lehet hivatkozni, és úgy is viselkednek, egyedi személyiségekről nem igen beszélhetünk. Hogy mennyire röhejesen túltolják ezt a család-dolgot jól szemlélteti, hogy pl.szó szerint elhangzik, hogy Jaime és a családja az igazi gazdagok, mert szeretet tölti meg a házukat, míg a dollármilliomos Kordok valójában szegény, a hatalmas villáikban csak tárgyak vannak, család nincs, az pedig többször is, hogy a családja iránti szerete teszi igazán erőssé Jaime-t és nem a Szkarabeusz...
A rendezői székben a mexikói származású Angel Manuel Soto ült, ahogy a szkriptet is egy mexikói forgatókönyvíró jegyzi, a stáb túlnyomó részét latin-amerikaiak alkotják. A diverzitás szándéka alapjában megsüvegelendő, viszont más kérdés, hogy a mexikói nézők hogyan fogják fogadni a sztereotípikus megjelenítést, ami egyébként elég érthetetlen a latin-amerikai származású alkotógárda mellett.
A Reyes-család egy sztereotípikus mexikói család: a nagymama és a nagybácsi nem is legalálisan lépte át a határt, a több generáció él együtt, zajosak, lármásak, tanulatlanok (merthogy Jaime az első és egyetlen diplomás a családban), munkájuk sem nagyon van, az egész família elkíséri állásimterjúra a 22 éves Jaime-t és tulajdonképpen megszégyenítik a nívós nagyvállat előtt... A nagymama csak spanyolul beszél, az anyuka latin szappanoperákat néz, a nagybácsi mariachi zenét hallgat. Jaime és a húga pedig folyamatosam a "bátyó" és "húgi" megnevezésekkel kommunikálnak, ami nagyon életszerű.
Ezenkívül Jaime és Jenny Kord találkozása, és ahogy Jaime-hez kerül a Szakarabeusz az nemhogy romkomba, de inkább Disney-mesébe illik (no copyright Aladdin).
Az akciójelentekből nincs túl sok, és azok is elég unalmasak, mert mindegyik a családról szóló sztereotípiákra fut ki. Az első akciójelenetben a gonsoz Victoria Kord szándékosan a családot támodja, Jaime pedig minden áron meg akarja védeni őket. Aztán érthetetlen módon a család menti meg Jaimét. Logikát még egy képregényfilm szintjén sem tartalmaz, pl.a tanulatlan, bátyja által kitartott nagybácsi gond nélkül kezeli a félig idegen csúcstechnológiát, a szépkorú nagyi pedig mesterlövészeket megszégyenítően kezeli sugárvetőket és gépfegyvereket. Mintha ezzel is a szegény-gazdag sztereotípiákat erősítenék. Ahogy a szegények boldogabbak mint a gazdagok mert szeretet van köztük, úgy a flancos iskolák és kiképzések sem kellenek ahhoz, hogy valaki techzseni vagy szuperkatona legyen.
Aztán ott vannak az olyan ellentmondások, mint pl.Jaime nem öl meg senkit, mert ő nem gyilkos. Ha ezt nem hangsúlyoznák ki és húznák alá többször is, akkor talán nem szúrna annyira szemet, hogy a kedves család milyen könnyedén mészárol halomra Kord-alkalmazottakat, akik sokszor csak a munkájukat végzik . Az ő családjuk ezek szerint nem olyan szent és sérthetelen mint a Reyes-család, ahogy Jaime azt is szemrebbenés nélkül végignézi, hogy Carapax megöli Victori Kordot, Jennyi nagynénjét, vagyis családtagját.
Xolo Maridueña a címszerepben bár többnyire pozitív kritikákat kapott, de láthatólag a bizonytalanság, a csetlés-botlás nemcsak a karakter sajátja, hanem a színész sincs a helyzet magaslatán. Susan Saradon a főgonosz szerepében totális pazarlás, olyannyira elcsépelt és sablonos ez a figura. Bruna Marguezine gyakorlatilag csak biodíszletként van jelen, a Reyes-családban senkinek sincs egyénisége.
A Kék Bogár inkább egy '90-es és 2000-es évek eleji tv-sorozatot idéz, esetlen, bugyuta, elcsépelt, sztereotipikus és gyermeteg. Szájbarágós és még unalmas is, vagyis még a szórakoztatási faktor sem menti a menthetőt, mert a sok bába közt elveszett a gyerek- vagyis az erőltetett sablonok, a szájbarágós "családozás" mellett elfelejt szórakoztatni. Nincs benne őszinteség vagy szív, csak gépiesen puffogtatja a családról szóló kliséket.
A DCEU az utolsó szögeket veri be a saját koporsójába, és a Kék Bogár valóban ilyen szájízű alkotás, és valóban az egyik utolsó szög abban a bizonyos koporsóban, hiszen már csak az Aquaman 2 van hátra Walter Hamada-korszakból, mielőtt a Superman:Legacy-vel kezdetét venni a James Gunn-Peter Safran-féle újraindítás. Az Aquaman 2-höz még fűzünk reményeket, de az utóbbi projektek, mint a Shazam!-Az istenek haragja vagy épp a Kék Bogárt látva csak annyit tudunk mondani: James Gunn siess!
59 Kék Bogár (2023)
Jaime Reyes (Xolo Maridueña) egy mexikói gyökerekkel rendelkező fiatal amerikai, aki Texas állambeli El Pasóban él. Amikor egy nap hazaér az iskolából, felfedez egy furcsa kis... több»
Szereplők: Xolo Maridueña, Susan Sarandon, Adriana Barraza, Becky G., George Lopez
