Ülő Bika az indiánok történelmének és polgárjogi harcának egyik legismertebb alakja, noha a zűrzavaros korszak, amiben élt rengeteg máig tisztázatlan epizódot hagyott maga után.
Alakját a Little Bighorn-i csata írta be a történelem lapjaira, amikor egy összehangolt támadással győzelemre vezette a csejen és sziú indiánokból álló hadtestet az Egyesült Államok 7.lovasezrede ellen. Ezt követően kanadai területre menekült családjával, majd visszatérte után, 1881-ben, Fort Budfordnál letette a fegyvert, és egy, a kormány által kijelölt rezervátumba vonult. Itt viszonylagos elszigeteltségben élt, azonban a kormány 1887-es törvényjavaslata, az Elosztási Törvény (Dawes törvény) elleni mozgalomnak ismét kulcsfigurája lett, valamint a Szellemtánc mozgalommal is kapcsolatba került, amiért a kormány újfent fenyegetést látott benne. 1890.december 15-én egy fegyveres osztag érkezett az őrizetbe vételére a Standing Rock Rezervátumba (sokak szerint előre kitervelten a meggyilkolására). A kitörő tűzharcban Ülő Bika életét vesztette, és halála egy még nagyobb tragédiához vezetett: a Wounded Knee-i mészárláshoz.
Azonban akad egy személy, akiről csak nagyon keveset vagy épp semennyit sem beszélnek Ülő Bika és az indiánjogok terén: ez a személy Caroline Waldon, a svájci születésű, brooklyn-i festőnő, aki 1889-ben csatlakozott az indiánjogi mozgalomhoz, és hamarosan Ülő Bika tolmácsa, titkára és bizalmasa lett.
Susanna White filmje az ő történetét hivatott elmesélni, egy lassú, érzékeny dráma keretein belül, néhány fikciós elemmel és Jessica Chastain finomra hangolt alakításával.
Caroline (itt Catherine) személyes történetét, drámáját beleépíti az ábrázolt korba: a sziuk végnapjainak zűrzavaros, reményvesztett időszakába, amikor az Elosztási Törvény kultúrájuk és identitásuk megszűnésével fenyeget, azonban a Szellemtánc egy elkeseredett lökést ad az idián identitásnak, ezzel együtt a kormány elleni lázadásnak.
Catherine friss özvegyként a nyakába szakadt szabadságot művészi kiteljesedésének akarja szentelni: iniánok portréit nézegetve rájön, hogy a nagy Ülő Bikát még senki sem festette meg, így elhatározza, hogy útra kel a Standing Rock Rezervátumba, és megfesti Ülő Bika portréját. Azonban megérkezve Dél-Dakotába, a fehérek részéről döbbenetes gyűlöletet tapasztal az indiánok felé, sőt, őt is érik attrocitások az indiánokhoz fűződő barátsága miatt.
A film érzékletesen vezeti végig Catherine-t az indiánok felé kialakuló szimpátiáig. Kezdetben csupán egy portrét akar a nagy törzsfőnökről, azonban fokozatosan egy szép barátság szövődik közte és Ülő Bika között, aki lassan megismerteti és megszeretteti vele az indiánok életmódját, kultúráját, hitvilágát. Közös jeleneteik szívhez szólóak, emberiek, még a fiktív romantikus szál nélkül is működnének.
Egy átmeneti időszakot mutat be Fort Budford és Wounded Knee között, számos fiktív jelenettel dolgozik, összességében mégis hiteles korrajz.
Jessica Chastain játéka önmagában elvinné a filmet, a másik kiemelkedő alakítás az antagonistát játszó Sam Rockwell-hez köthető.
A fényképezés különösen szép, a gyönyörű, vad préri csodaszép felvételeken és nagytotálokon elevenedik meg.
A látványvilág és a nagyszerű színészi alakítások meleltt a film üzenete mellett sem mehetünk el szó nélkül: az emberi jogok sárba tiprása, más kultúrák semmibe vevése, eltörlése, a rasszizmus és gyűlöletbűncselekmények, sőt népírtások olyan témák amik sajnos még most, a 21.században is aktuálisak, és a film felhívja a figyelmet arra, hogy ezekről igenis beszélni kell .
75 A nő, aki előttünk jár (2017)
dráma | életrajzi | történelmi | western
Caroline Weoldon Dakota térségébe látogat el a 19. században, hogy segítsen a sziú indián törzsfőnöknek, Ülő Bikának, hogy megtarthassa a földjét. több»
Szereplők: Jessica Chastain, Sam Rockwell, Ciarán Hinds, Michael Greyeyes, Bill Camp
