2023.10.05 17:24 Jerico Olvasottság: <100x
4

Szinte hibátlan történethűség, remek rendezés: Csernobil

Annak idején, 1986 április 26-án a Csernobil közelében fekvő Lenin atomerőmű 4-es reaktorában robbanás történt egy kísérlet közben, ami 15 ezer röntgennyi sugárzást okozott az erőmű közvetlen környezetében. A robbanásban és az azt követő napokban 54 ember vesztette életét, majd a későbbiekben újabb ezrek haltak meg különböző betegségekben (melyeket a radioaktivitás okozott). A Csernobil című 2019-es angol minisorozat Johan Renck rendezésében pontosan rekonstruálja a katasztrófa éjszakáját és az azt követő eseményeket. Négy színész alakítása meghatározó szerintem: egyikük Jared Harris, aki azt a Valerij Legaszov professzort alakítja, aki a legtöbbet tett a tragédia okainak feltárásáért a lángoló erőmű sikeres eloltásáért, illetve a további katasztrófák elhárításáért.

Játéka átütő és zseniális. A második számú kulcsfigurát, Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettest Stellan Skarsgard alakítja, hasonlóan kimagasló átéléssel, harmadik helyen emelendő ki Emily Watson, aki bár kitalált karaktert személyesít meg (hiszen a tragédiát vizsgáló atomtudósok közösségét szimbolizálja), egészen kivételeset nyújt szerepében. Végül negyedik helyen említhető a főbűnös, Anatolij Gyatlov alakítója: Paul Ritter, aki annyira erős egyéniséget játszik, hogy egy emberként tanuljuk meg utálni felelőtlenségéért. Ez természetesen Ritter alakításának köszönhető, akinél nem létezik ideálisabb a szerepre.

Szinte hibátlan történethűség, remek rendezés: Csernobil

A sorozat egyes részei sorra mennek végig a korabeli történéseken, némely jelenetek egyenesen sokkolóak. Végül a záróepizódban láthatjuk az egész tárgyalást is, melyen Legaszov elmeséli az ominózus éjszaka minden eseményét pontról pontra. A végkövetkeztetés: emberi mulasztás és konstrukciós hiba a szovjet RBMK reaktoroknál. Kettős probléma tehát, így nem csak Gyatlov a felelős, aki önös ambíciói érdekében erőltette a kísérlet hibás lefolytatását. A reaktor hibájának közzétételét megtiltják Legaszovnak, mert rossz képet festene a Szovjetunióról, ám a professzor mégis megteszi. A perben elmondja a nyilvánosság előtt, hogy a felrobbant reaktor hibásan készült, ami nagyban hozzájárult a tragédiához. Legaszov kemény büntetésben részesül: egész életét bukott emberként kell eltöltenie házi őrizetben, ám ő az öngyilkosságot választja (amúgy is megölte volna a sugárzás). A Csernobil átfogó korképet fest a Szovjetunióról, és többször felbukkan benne maga Gorbacsov is, akinek döntésein keresztül megismerhetjük a kommunista eltussolás mechanizmusát. A film látványban is magas színvonalú, ha a korabeli felvételeket megnézzük, szinte tökéletes az azonosság a filmbeli háttérképekkel. A rendezés hibátlan érzékkel adja vissza azt a nyomasztó légkört is, ami Csernobil tragédiájában résztvevőket körüllengte. Sokszor egy fémes monoton hang festi alá az eseményeket, arra emlékeztetve bennünket, hogy egy végzetes, halálos eseménysort nézünk. A Csernobil egyértelműen az utóbbi 10 év legjobb történelmi drámája, egy szinte tökélesen elkészített sorozat, átélhető jelenetsorokkal, zseniális rendezéssel és kimagasló alakításokkal. Értékelésem: 90%. Mindenkinek látnia kell egyszer.

94 Csernobil  (2019)

dráma | katasztrófafilm | történelmi

Az amerikai HBO, illetve a brit Sky tévécsatorna koprodukciójában készült minisorozat az 1986-os csernobili katasztrófa eseményeire koncentrál. több»

4