Ez az első film, amiben Julia Roberts kifejezetten ronda. Nem tudom, hogy szándékosan-e, vagy sem de egyetlen filmjében sem tűnt ennyire taszítónak, és nem kifejezetten arra gondolok, hogy egy meglehetősen tüskés karaktert alakít.
Ennek ellenére (vagy éppen ezért) a legjobb mondatokat is az ő szájába adta a rendező, bár az a film végére sem derül ki, hogy mi volt a mondanivaló.
Éppen az egyik monológ fogalmaz meg egy igen erős társadalomkritikát, miközben a baljós atmoszféra remek hangulatot teremt.
Tulajdonképpen nem tudjuk meg pontosan, mi is történik, az idegen inváziótól a terrortámadásig bármi szóba jöhet, annyira jól van tálalva a sztori egészen a feszültnek szánt tetőpontig, ami viszont teljesen tönkreteszi a jól felépített misztikus miliőt. Sajnos pont az ellenkezőjét váltotta ki belőlem, mert egyszerűen kínos volt, ahogy a pénteki diszkókirálynőket megszégyenítve hadonászó Julia Robertsről az értetlenül bámuló szarvasokra és vissza ugrált a kamera. Ennél kínosabbra talán csak a táncjelenet sikerült. Amikor pedig az állatok élén feltűnt a kigyúrt alfahím, még fel is nevettem, egyszerűen pont fordítva sült el az egész. Ami mindaddig működött; hangulat, látvány, karakterdráma – egyszeriben semmivé foszlott az erőltetett ripacskodásban, mintha mindenki elfelejtette volna az előző 1 óra és ötvenvalahány perc profizmusát.
Viszont ha ezen hajlandóak vagyunk túllendülni, akkor már ezekért a sorokért megérte:
„Minden nap, egész nap a munkám az, hogy megértsem az embereket annyira, hogy tudjam, hogy hazudjak, hogy eladhassam azt, amit nem is akarnak. Hogy így tanulmányozzuk az embereket, amikor tisztán látjuk, hogy bánnak egymással. Nem leszünk balekok, jól látjuk, mit művelnek anélkül, hogy azt átgondolnák. (...) Mind kib@szunk egymással, állandóan, közben fel sem fogjuk. Kib@szunk minden egyes élőlénnyel a bolygón, és azt gondoljuk, nem baj, mert papírtányért veszünk és szabadtartású csirkét. És az a legbetegebb, hogy a lelkünk mélyén tudjuk, hogy ezt nem sz*pják be. Tudjuk, hogy hazugságban élünk egy közmegegyezéses téveszmében, ami örökké segít lesz@rni azt, hogy milyen rémes faj vagyunk.”
60 Távol a világtól (2023)
Egy család kirándulása egy luxusházba baljós fordulatot vesz, amikor egy kibertámadás kiiktatja az eszközeiket, és két idegen jelenik meg az ajtóban, akik egy közelgő... több»
Szereplők: Julia Roberts, Ethan Hawke, Kevin Bacon, Mahershala Ali, Myha'la Herrold
Julia Roberts sosem volt szép, tipikusan az a hölgy, akiből sminkkel kihoznak egyfajta bájt. Mellesleg rengeteg hasonló színésznő van. Kevés sminkkel, vagy nélküle elsétálnál mellette az utcán, vonzónak meg biztosan nem találnád. Pont a napokban robbant Pamela Anderson smink nélküli megjelenése, nehéz összeegyeztetni a fejekben felbukkanó emlékképekkel.