2024.01.14 17:55 kabel Olvasottság: <100x
0

Még egy hegyes sztori

Az istenek hegycsúcsa egy gyönyörű animációs film, azonban a feldolgozott története teljesen sekélyes és egyszerű. A narratíva semmitmondása nem jelenti azt, hogy ez egy rossz alkotás lenne. A történetmesélés majdnem ugyanolyan fontos, és azon a fronton a film remekül szerepel. A látványvilág kimagasló, és az animációs technika választása pedig tudatos, hisz pár pillanatig egy szürreális világba is elrepülünk.

Történetünk Fukamachi nevű fotóst követi, aki egy régi fényképezőgépet keres, mely igazolni tudná, hogy az Everestet már jóval korábban meghódította valaki. A szálak egy kiöregedett hegymászóhoz vezetnek, akinek felkutatása meglepően nehéznek bizonyul. A film azonban nem egy detektívmese, sokkal inkább egy feel good jellegű sztori, rengeteg flashbacken keresztül ismerjük meg a szereplőket és múltjukat. Ezek vegyesen hatnak hitelesnek, pár nagyon hajmeresztő és kissé hihetetlen szituációban látjuk a szereplőket, ahol a film az érzelmeket kimaxolva próbálja a hegymászást magasztalni. És igen, még sima kirándulóként is megragadtak pillanatok a filmben, melyekkel együtt tudtam érezni, pedig legmagasabb hegy, amit láttam, messze nem volt Everest méretű. Azonban az egész sztori sajnos a legközhelyesebb hegymászós üzenetet adja át: „Nem a csúcs miatt mászunk, hanem, mert ezzel tudjuk saját magunkat beteljesíteni.” Nagyon reméltem, hogy a kamera megtalálása és a film pár revelációja ennél többet fog mondani, de a lezárás annyira egyszerűnek és semmilyennek hatott, hogy nem tudok öt csillagot biggyeszteni erre a filmre, bármennyire is szeretnék. Ezzel párhuzamosan lenne még egy kritikám, a rajzi stílus miatt pár karaktert nagyon könnyű összekeverni, mert sok esetben csak egy szájat látunk a szereplőkből a sok ruha miatt, és a film időugrásai és szerteágazó narratívája miatt, nem mindig volt egyértelmű, most kit nézünk, az élete melyik pontján. A film tempója szintén vegyes, a nyitójelenet remekül vezet be minket a hegymászós világba, azonban, ezt követően jelentősen lassul a történet, és számos jelenet tényleg inkább csak hangulatra épít.

Fukamachi fotográfus egy régi fényképezőgépre bukkan, amely állítólag a Mount Everesten eltűnt George Mallory tulajdona volt. A férfi számára mindez hatalmas ösztönző erővel... több»

0