2024.01.23 01:29 kabel Olvasottság: <100x
0

Awkwardman: Az összeollózott királyság

Más kritikák nem igazán foglalkoztak ezzel, úgyhogy íme: ez egy közepes szuperhősfilm, kimagaslóan rossz vágással. Egy ponton már csak erre tudtam figyelni, a jelenetek kontinuitása teljesen kaotikus és véletlenszerű, egyszer a szereplők egy helyszínen vannak, majd egy beállítás múlva egy részük teleportál máshova, míg a többiek csak később csatlakoznak valami miatt, és ez legalább 4-5-ször eljátszódik. Itt egy példa: Hőseink egy ponton óriás szöcskéktől menekülnek. Belefutnak húsevő virágokba, amik megzabálják a szöcskéket, és a kövi jelenetben a két karakter kicsit belassul és dumálgat.

Majd újra visszavágunk a szöcskékre, amik valahogy újra támadnak, annak ellenére, hogy a korábbi jelenetben mind meg lettek zabálva, és újra valami hősiességet kell tenni, hogy kikerüljünk a szituációból. A sztori talán legfontosabb eszközét az antagonista teljesen véletlenül találja meg a földön. Mintha valaki otthagyta volna egy korábbi forgatáson. Még a történet fináléja is ilyen hibáktól hemzseg.

Awkwardman: Az összeollózott királyság

Olyan a hatás, mintha minden jelenetet improvizálták volna, vagy valamilyen történetmesélési elem miatt összegabalyodtak volna a sztoriszálak. Egy hatalmas és irgalmatlan drága filmről van szó, úgyhogy nyilván nem hasraütés-szerűen voltak ezek összedobva, de biztos legalább száz különböző középmanager mind beszólt valami okosságot a tesztvetítések során, és a rendező az összesnek meg akart felelni. Ezzel nagyon gyengén koreografált és kivitelezett jeleneteket hozott létre, a feszültség vagy érdekesség teljes hiányával. Nyilvánvaló, hogy a filmet a többszöri utóforgatások és VFX-es toldozások egy fura irányba vitték. De mindegy, hisz a vizuál nagy része amúgy sem volt valódi, csak bedobták a számítógépbe, és minden jelenet szanaszét variálható volt. A karakterek meg annyiszor kommunikálnak a jelenetről kívülről egy-egy bedobott mondattal, hogy komikus, mennyire rossz a történetvezetés. Ezek a bedobott sorok nyilvánvalóan nagyobb jeleneteket próbálnak lecserélni gyengén. Amber Heard jelenetei kínosan lebegnek a semmibe, nyilvánvalóan sokkal nagyobb szerepe volt, amit aztán kivágtak. Hasonló a helyzet Black Mamtával (aki nem egy sztriptíztáncos, hanem a film antagonistája), jelenetei zavarosak, és nagyon érezni, hogy rengeteg rész kimaradt. Folyamatosan arról beszél, hogy elveszi Aquamantől azokat, akiket szeret, de aztán nincs is ilyen a filmben, ez nyilvánvalóan egy korábbi vágatra utal, melyben megöli főhősünk gyerekét, ami aztán ki lett dobva. Ez egy DC film, úgyhogy áll vagy bukik a karaktereken és az akción. Na most, Aquaman nem egy érdekes karakter, és jellegtelen antagonistái sem azok, a film egyedüli jó dinamikája öccse, Orm miatt jön létre, azonban szinte minden ilyen testvéri jelenet viccet csinál a szituációból. Ez baj, mert ez a sztori majdnem egyetlen érzelmi szála, ami bár nem új, legalább nem annyira közhely, mint minden más aspektusa a narratívának. Nem vártam túl sokat, úgyhogy nagyot nem csalódtam azon a minimális dolgon, amit a film hozott, de soha többet nem nézném meg. A The Suicide Squad és a The Batman bebizonyította, hogy a DC tud néha jó filmet gyártani, ez most nem sikerült.

akció | fantasy | kaland | sci-fi

Az óceán ritkán nyugodt! Ezért soha nem pihenhet meg az óceánok hét királyságának uralkodója. Black Manta tett már kísérletet Aquaman, a világ tengereinek urának (Jason... több»

0