Hogyan lehet egy Witcher-sztori ennyire agresszíven középszerű? A történet minden része kiszámítható, és korábbi fantasy közhelyekre épít. Annyira nem eredeti az egész, hogy többször elfelejtettem, hogy Geraltot követjük, nem pedig valami huszadrangú anime pilot epizódot nézek. Egy pozitívum akad: a harcok szépen össze vannak rakva, már ha szeretted a hatalmas szaltókat.
Olyan, mintha a Netflix teljesen elfelejtette volna, hogy a Witcher világa pont azért volt érdekes és újszerű, mert több volt egy véres gyerekmesénél. Szereplői rétegelt figurák szürke motivációkkal és hibákkal. A történet több mint egy "Rómeó és Júlia/rasszizmus rossz" sztori, és nem inzultálta az olvasót/nézőt/játszót szájbarágós és agyonhasznált klisékkel. A kétes moralitású főszereplők pedig nehéz döntéseket hoznak, hogy még rosszabbakat megakadályozzanak. Na, ezt mind elfelejtették a készítők.
Valahogy sikerült minden történeti elemet rosszul kivitelezni. Hőseink annyira jók, hogy ha valaki rosszul hajtotta volna a ruhájukat mosás után, már kardot ragadtak volna. A történet meg olyan egyszerű és unalmas, hogy nem tudom, ki volt itt a célcsoport: kisgyerekeknek túl véres, felnőtteknek túl ostoba. A legviccesebb a záró csavar volt, mely annyira kiszámíthatónak hatott, hogy azt vártam, a készítők egy duplacsavarral készültek, de sajnos túlértékeltem őket.
A dialógusok kimondottan borzasztóak, mintha valaki olyan írta volna, aki a széria Wikipedia-cikkének a felét olvasta csak el. Érdekes módon felbukkan pár zenés jelenet is, nem tudom, ott mi történt, de az tény, hogy pár karakter kb. annyira komplex, mint a Kis hableány figurái, és ezt nagyon ki akarták hangsúlyozni. A vízi világ és az emberek közötti viszály és háborúskodás olyan unalmas, ezerszer látott sztori, természetesen itt is a hatalmasok háborúskodást akarnak, csak még értelme sincs a viszálynak nagyon. Hogy akar a vízi boszorka királynő lenni, ha az emberek kinyírják a népét?
Egy rasszizmust feldolgozni hivatott mese az ismert downer halembereket intelligens, beszédképes lényeknek ábrázolta, majd ezt totál elfelejtve az egész film alatt ostoba, lekaszabolható alapanyagnak használja őket. Úgy tűnik, csak az embereknek szép vízi lények számítanak, igaz, hogy ez kb. ellentmond mindennek, amit a széria képvisel. Nem is konzisztens a dolog, először hősünk egy hosszabb jelenetben harcol egy downerrel, aki közel került, hogy kilapítsa Geraltot, ám a film végén már másodpercenként vágnak ketté ilyen szörnyeket, csökkentve minden narratív feszültséget. Mellesleg hogy szeret egymásba a herceg és a vízi királylány, ha nem is értik egymás nyelvét? Még tudnám szapulni a sztorit, de ha még két mondatot írok róla, azzal kb. elmesélem az egészet.
A látványvilág amolyan giccses anime stílust képvisel. Akad esztétikus jelenetsor és szép animáció, de néha nagyon látni a szellemframeket, amikor a készítők lassítani próbáltak egy már eleve alacsony képkockás felvételt. A zene mondjuk meglepően jól illett a moziba, már amikor nem énekeltek alatta.
Az Aquaman-Witcher egy nézhető film, csak semmi köze címszereplőjének univerzumához, és 6 fps-es harcos jeleneteitől eltekintve nincs érdekessége, ami miatt ajánlani tudnám a dolgot.
61 Vaják: Szirének a mélyből (2025)
Geralt egy tengerparti településen történt támadásokkal kapcsolatos nyomozás során fényt derít a hosszú ideje tartó konfliktusra az emberek és a sellők között. több»
Szereplők: Anya Chalotra, Joey Batey, Brittany Ishibashi, Christina Wren, Doug Cockle
