Anno, amikor először láttam a Jóbarátokat, egyből beleszerettem. Ez volt sokáig a kedvenc sorozatom, amit akárhányszor meg tudtam nézni, mindig tudtam nevetni a poénokon. Aztán amikor Matthew Perry meghalt, megint újranéztem a sorozatot. Most, felnőtt fejjel teljesen más szemmel néztem meg az epizódokat.
Ami mindig is szerethető marad számomra, az a karakterek közti kémia és az, hogy minden rész úgy hatott, mint egy rövid kis menekülés a valóság elől. A baráti dinamika, a közös kávézós jelenetek, a jól megírt poénok mindig visszacsalogatják az embereket a TV, monitor elé.
Chandler karaktere különösen közel állt hozzám. A folyamatos önironikus humora mögött mindig is érezni lehetett valami mélyebb szomorúságot, egy olyan fájdalmat, amit nem mondott ki. Matthew Perry alakítása utólag még inkább szívszorítóvá vált számomra, tudva, min ment keresztül a való életben úgy tűnik, hogy a karaktert önmaga elfedésére is használhatta.
A viccek mögött gyakran egy elfojtott önértékelési problémákkal küzdő férfi állt, aki mélyen vágyott szeretetre, de nem mindig tudta, hogyan kell azt elfogadni. A sorozat végére minden helyreállt, és Mónikával együtt kiteljesedett, ami sajnos a való életben nem történhetett meg.
Azt vettem észre, hogy Ross karaktere most már inkább zavart. Egykor romantikusnak láttam az ő és Rachel közti történetet, de most már sokszor inkább kontrolláló és önző viselkedésként éltem meg a döntéseit. Folyamatos bizonytalansága és féltékenysége gyakran mérgezően hatott a kapcsolataira. Tudományos sikerei ellenére szociálisan sokszor éretlenül viselkedett, és nehezen viselte, ha nem ő volt a középpontban. Ross, úgy tűnik, csak akkor tudott biztonságban lenni, ha érezhette, hogy a másik fél "hozzá tartozik". A szememben ő egy toxikus figura valahol.
Mónika csöppet idegesítő a rendmániájával, ennek ellenére rendkívül szerethető is, gondoskodó, céltudatos, de gyakran túlkompenzált. A gyerekkori túlsúlya, a szülői elvárások és kritikák mély nyomot hagytak benne. A gyerekkori elutasítottság, a szülők szinte állandó Rachelhez való hasonlítgatása, és a testképzavar mind hozzájárultak ahhoz, hogy csak akkor érezte magát értékesnek, ha tökéletes tudott lenni a konyhában, a házban, a párkapcsolatban. Mégis rendkívül erős karakter, aki hatalmas fejlődési utat jár be a sorozat során.
Rachel is nagy fejlődési utat tett meg a sorozat alatt, aki mindig a divat és a szép lány szerepében tündökölt. A semmiből felépíti a karrierjét, és végül már nem mások elvárásai, hanem saját céljai vezetik.
Joey a kicsit együgyű és szerethető, vonzó férfi szerepét kapta meg. A lojalitása, a szívből jövő szeretete minden barátja iránt szinte gyermeki. Ő is változik a sorozat alatt, de talán ő marad a leginkább a régi. Karakteréből al-sorozatot gyártottak kevesebb sikerrel, mint amit a Jóbarátokkal lehetett elérni. Talán nem véletlen, a hat barát nagyon összenőtt.
Phoebe világa a legkülönállóbb mind közül. Egy rendkívül traumatikus gyerekkor után (anyukájának az öngyilkossága, hajléktalanság, magány, anyagi problémák) képes volt önállóan boldogulni és megházasodni. Nagyon szerettem ezt a karaktert.
A sorozatban feltűntek olykor világsztárok is, mint Brad Pitt, Bruce Willis, Julia Roberts. Ha Julia Roberts és Matthew Perry együtt maradnak, talán minden másképpen alakult volna...
A sorozat összességében egy kor lenyomata. Érdekes volt azt is látni, hogy mennyit változott a világunk technikailag ennyi idő alatt, amikor még vonalas telefonról hívták fel egymást az emberek, és a számítógép se volt ennyire az életünk része. Viszont a barátságok olyanok most is, mint akkor.

89 Jóbarátok (1994)
Minden idők egyik legnépszerűbb szituációs komédiája hat, húszas éveiben járó fiatal mindennapjait követi nyomon. Főszereplői az elkényezetett Rachel, a tisztaságmániás... több»
Szereplők: Brad Pitt, Bruce Willis, Robin Williams, Jennifer Aniston, Julia Roberts