A Gyakori mellékhatás a Scavenger’s Reign alkotóitól érkezett a Max kínálatába. Témaköre kurrens: gyógyszeripar, pénz, hihetetlen gyógymódok és összeesküvés-elméletek. Karakterei és alapszituációja izgalmas, egy remek misztikus dráma ez, de túlságosan újszerű vagy meglepő dolgokra nem érdemes számítani, a fantasztikusabb elemei visszafogottak, ezeket majd jövőbeli évadok bontják ki.
A záró epizód után valahogy nem éreztem elég bátornak a sztorit, és hiányoltam azokat a vad gondolatokat, amik igazán eredetivé tették volna a történetet. Az évad inkább egy bevezetőnek hatott, nem mert igazán szürreális helyekre elmenni. A gyorsan mozgó cselekmény és szórakoztató figurák ellenére üzenete nem fejlődött a tíz felvonás alatt.
A történet főszereplője, Marshall menti meg. Egy extravagáns, züllött, intelligens, de mégis sokat hibázó embert ismerünk meg benne, aki minden pillanatban készen áll valami meglepő dologra. Hozzá csatlakozik az egészségügyi cégek világából kiábrándulni vágyó Frances. Ketten fedeznek fel egy különleges gombát, mely minden betegséget meg tud gyógyítani, illetve egy furcsa világba röppenti a használóit, melynek lényei sötét titkot sejtetnek.
Természetesen egy ilyen gomba nagyon rosszul jönne a gyógyszergyáraknak, egy betegségmentes világban nem lehet drága gyógymódokat rásózni az emberekre. Marshall és Frances mindenkivel harcba száll, a szuper gazdagoktól az FBI-on át, egészen a redneck kispolgárokig. Kalandjuk végig izgalmas marad. A tanulság itt az, hogy bárki bármilyen szituációban megpróbál pénzt csinálni egy ilyen varázslatból. Az emberi gyarlóság fajunk legerősebb jellemzője, és az altruizmusnak nincs helye ebben a világrendben.
Az egész történet túlságosan összeesküvés-elméletekre és klisékre épült. Csak kicsit tér ki arra, hogy egy ilyen készítmény akár negatív hatással is lehet az emberiségre. A történet kimondottan a gonosz gyógyszercégek végtelen hatalmáról szól, de annyira karikatúra minden szereplő, hogy nehezen komolyan vehető. Bár több zsáneren átúszik, nagyrészt vígjáték marad a cselekmény. A látványvilág is inkább az absztrakt vonalat erősíti, a szereplők kinézete nem konvencionális, de a rajzi stílus szépen összehúz mindenkit, és az animáció főleg a szürreálisabb szekvenciáknál remekel.
A sorozat vicces, humora jól működik, ám elveszi a fókuszt az amúgy hihetetlenül komor és nyomasztó témaköréről. Emberek kihasználása és kiszipolyozása a kapitalista egészségügy velejárója, és ennek reformálása bizony áldozatokkal jár. Számos szereplő szinte kizárólag comic relief szerepben mozog, így hiteltelennek hatott, amikor az évad végére megpróbálták kitágítani őket.
Hőseink kalandja is kissé szétszórt, de az izgalom és a bizonytalanság végig megmarad, könnyű szorítani nekik, ahogy egyre szűkül a kör körülöttük. A sorozat ügyesen mozgatja számos karakterét, és mindig talál valami izgalmasat legalább néhányuknak, amíg a többiek narratív parkolópályán várakoztak. Ugyanakkor majdnem az összes konfliktus tovább lett tolva a második évadra, amit szerencsére már meg is rendeltek. A záróepizód egy kimondottan izgalmas irányba indult, csak kár, hogy az első tíz epizód nem volt elég merész ilyen téren.
Szórakoztató, humoros, de laza sorozatra érdemes számítani, mélyebb mondanivaló vagy filozófiai háttér nélkül. Talán lesz olyan a jövőben. 7/10
70 Gyakori mellékhatás (2025)
Az egykori gimnáziumi labortársak, Marshallt és Frances egy olyan összeesküvés felgöngyölítésében vesznek részt, amelyben benne vannak a nagy gyógyszergyártók, a kormány és... több»
Szereplők: Danny Huston, Ben Feldman, Lin Shaye, Shannon Woodward, Sydney Tamiia Poitier
