Kevés olyan sci-fi sorozat születik manapság, amely ennyire letisztult, mégis mélyen rétegzett világgal és feszült, lassan kibontakozó történetvezetéssel tudja magához láncolni a nézőt, mint a Silo. A Hugh Howey regényciklusa alapján készült első évad nem csupán vizuálisan nagyszerű, hanem intellektuálisan is izgalmas. Egy társadalmi, technológiai és erkölcsi labirintus, amelyben minden ajtó mögött új kérdések várnak.
A projekt 2012-ben indult filmadaptációként, majd 2021-ben az Apple TV+ tizedik évadként vette fel – a tíz rész 2023. május 5-én debütált. A történet során körülbelül tízezer ember él egy 144 szintes, föld alatti silóban, ahol a múlt ismerete tabu, a szabályok rendkívül szigorúak – már az első epizódok feszültséggel teliek, és könnyen magukkal ragadnak.
Tízezer ember bezárva él, de miért? A történet egy föld alá épült, óriási, 144 szintes silóban játszódik, ahol az emberek generációk óta élnek, látszólag teljesen elszakítva a külvilágtól, amelyet halálosnak tartanak. A társadalmi rendszer szigorúan szabályozott, a tudás, különösen a múlt ismerete, szinte tabu. Mindez olyan paranoiával és feszültséggel terhes légkört teremt, ami rögtön az első epizódtól magába szippant.
A Rebecca Ferguson által alakított Juliette Nichols nem egy szokványos hős. Nem kívülről jön, nem lázadó ösztönnel, hanem egy technikailag képzett, gyakorlatias, okos és érzelmileg is összetett karakter. Az epizódokon keresztül lassan bontakozik ki a múltja, ami kihat a jelenére is. Ahogy fokozatosan tárja fel a siló működésének sötét rétegeit, úgy válik egyre egyértelműbbé, hogy ez nem egy szokványos disztópia. A sorozat a hatalom, az igazság és az emlékezet természetéről mesél, és arról, mennyire félünk az ismeretlentől.
A Silo ereje nem az akcióban rejlik, hanem a csendekben, a rezzenésekben és a kimondatlan konfliktusokban. A díszletek lenyűgözőek. Minden szint, fal, korlát organikus és történetet mesél. Nyomasztóan zárt térként működik, ahol a kamerák mindig lefelé vagy oldalra mutatnak, ritkán engedik felnézni a nézőt. Ez a nyomasztó, mégis tapintható térélmény nagyban épít a praktikus és digitális effektek ügyes kombinációjára.
A CGI-technika mesteri használata kulcsfontosságú. A vizuális effektusokat felügyelő Daniel Rauchwerger szerint a sorozat több mint 2 300 effektet tartalmazott, köztük számtalan set-bővítést és digitális tömegjelenetet, hogy hiteles legyen a 144 szintes struktúra érzete. A stáb tökéletesen ötvözte a fizikai és digitális világokat: a fizikai díszletek köré digitalizált struktúrákat építettek, és a látványt úgy hangolták, hogy a néző sose érezze a CGI jelenlétét.
Összességében a Silo első évada a jelenkori disztópiák egyik legintelligensebb és legkifinomultabb darabja. A világépítés, a karakterábrázolás és a vizuális megoldások (beleértve a CGI-t is) szerves egységben működnek. Akik kedvelik az elmélyülős, karaktervezérelt disztópiákat, mint a The Expanse vagy a Westworld, viszont hozzá egy csipetnyi thriller-krimi elemet is, azok számára a Silo igazi kincs. A regényciklus első kötetét most olvasom, eddig ugyanolyan lebilincselő, mint maga a sorozat.
NA A siló - 1. évad (2023)
Férfiak és nők egy óriási silóban élnek a föld alatt, és számos olyan szabályozás vonatkozik rájuk, amelyekről úgy gondolják, hogy megvédik őket a mérgező és tönkretett... több»
Szereplők: Tim Robbins, Rebecca Ferguson, David Oyelowo, Rashida Jones, Common
