A tökéletes közepes sablonmozi. Valahol az Uncharted, Indiana Jones és Nemzet Aranya keveréke, ám mindegyiknél kevesebb, teljesen limonádé film. Üzenet vagy mélyebb tartalomtól mentes, a karakterek viccesek néha, amolyan bugyuta humor szinten, de tócsa mélységűek, és központi konfliktus sincs nagyon kibontva vagy érdekes kihasználva. A helyszínek enyhén izgalmasak, legalább nem csak green screen előtt mászkálnak, még akkor is az őket összekötő sztori nem mindig működik. Guy Ritchietől többet vár az ember.
Ez egy biztonságos kaland, nincs véres akció, vagy haláleset, nem dobnak durva kérdéseket a nézőnek, azon túl, hogy nyilván történelem tudásunkat otthon kell hagyni, de nyugi, nyugodtan teregess vagy takaríts, amíg megy a film, sok dologról nem fogsz lemaradni. Mondhatni, egy karácsonyi, családi Netflix film.
Random, jellegtelen akciójelenetek követik egymást, majd kínos expozíciós szekvenciák, ahol elmagyarázzak a történet minden pontját. Nem tudok semmit kiemelni, ami kimagasló volt, azon túl, hogy legalább elmentek különböző világkörüli helyekre forgatni. Ausztriát ritkán látni filmen. Tipikus sablonokra épül itt minden, sőt még csak jól sincsenek kivitelezve ezek. Például, visszatérő elem ezeknél a filmeknél, hogy minden új bizonyíték felfedésénél a gonoszok pont megtalálják hőseinket, így mindig mindkét fél tud a kincs új kulcsáról. Itt valahogy, Krasinski csapata mindig túljár az anatagonisták eszén, konkrétan csak azért tudják hol vannak, mert valószínűleg ők is olvasták a szkriptet. Ugyanígy, az akciójelenetek szinten kicsit gyengén vannak kivitelezve. Egy ponton hőseink egy felszínre hozott hajón harcolnak, de a fantasztikus helyszínt nem sikerült izgalmasan felhasználni.
Ami jól működik, az John Krasinski és Natalie Portman. Bár dialógusuk elég egyszerű és gyerekes, megpróbáltak legalább minimális karaktert csempészni egyszerű figuráikba. Egyikük sármja sem érte el a Nathan Drake vagy Indy humorát, de legalább megpróbálták. Ott tartunk, hogy a Kristálykoponya királysága is jobb volt ennél, ami azért szomorú. Nyilván, egy Uncharted 4 közelébe sem ér a történet.
Lehetne történelmi bolondságokon ugrálni, például azon, hogy Rembrandt csak négy éves volt, amikor Caravaggio meghalt, így nem nagyon szövetkezhettek a forrás titkának elrejtésére. Ugyanígy, a híres Wicked Bible nevét csak jóval később kapta meg, sőt nyomtatására is csak a festők halála után került sor. A forgatókönyv szinte semmilyen utánna nézést sem élne túl, és több ponton teljesen feladta, hogy logikusnak hangzó módon kapcsoljon össze történeti pontokat, de szerencsére több szereplő is csak expozíciót reggelizett és egyetlen feladata a cselekmény visszamondása volt.
Kétlem, hogy Guy Ritchie-t nagyon érdekelte a dolog, az a csávó teljesen elvesztette az identitását és életkedvét, hogy bármilyen érdekes projektet csináljon. Most már csak behívják, hogy valami film formájú dolgot vakarjon össze egy ötletből, de érezni, hogy nem a film szeretete van a projektek mögött. Furcsa belegondolni, hogy egyszer ez az ember rendezte a Blöfföt, vagy akár a Sherlock Holmes filmeket. A Fountain of Youth-ban semmi, de semmi sem köszön vissza abból, amiről ő ismerté vált. Bárki rendezhette volna, olyannyira limonádé mozi ez. De megértem, hogy kell a Netflix pénz.
58 Fountain of Youth (2025)
akció | fantasy | kaland | misztikus
Egy testvérpár tagjai összefognak, hogy együtt kutassák fel a Fiatalság forrását a halhatatlanság titkának reményében. több»
Szereplők: Natalie Portman, Stanley Tucci, Domhnall Gleeson, John Krasinski, Eiza González
