Meglepően erős idén nyáron a horrorfilm-mezőny, hiszen már a harmadik olyan mozival találkozhatunk, amely alaposan felforgatja a műfajt. Michael Shanks nevét érdemes lesz megjegyezni, mert sanszos, hogy az új Cronenberget üdvözölhetjük személyében.
A történtek miértjére konkrét választ ugyan nem kapunk, de azért nagy vonalakban kiderül ez meg az. Valamiféle hippi közösség rájött arra, hogy egy rejtélyes forrás szó szerint egyesíti a szerelmespárokat. Egy régi monda szerint azért keressük a másik felünket, mert valaha egyek voltunk, csak az istenek féltékenységből különválasztottak bennünket a lelkünk másik felétől. Ennyi a mitológia, amit nem is boncolgat különösebben. Na de mire addig eljutunk, olyan elborult testhorrort láthatunk, hogy Cronenberg nagy valószínűséggel mind a tíz ujját megnyalja és tapsikol örömében.
Az atmoszféra, a vizuális megoldások, a hangok, a zenei aláfestés... egyszerűen minden a helyén, a színészi játék nemkülönben kiváló. És amíg a Fegyverekben például ott volt a totál para vudu mammer, vagy a Hozd vissza Őt-ben a gyászába beleőrült nő, itt semmilyen kézzelfogható fenyegetés nincs, egyszerűen "csak" egy természetfeletti erő, ami próbára teszi a szerelmeseket.
Ráadásul nem tudok elmenni amellett, hogy van egy sokkal mélyebb mondanivalója is: a szó szerinti összeolvadás metaforája lehet annak, amikor két ember érzelmileg annyira összekapcsolódik, hogy elvesztik az egyéni identitásukat. Ez romantikusan hangzik, de ebben a horrorban nyomasztóan jelenik meg: a saját éned eltűnik, és már nem tudod, hol végződsz te, és hol kezdődik a másik. Az összeolvadás torz, groteszk és fájdalmas mivolta a birtoklás vagy függés rémálomszerű ábrázolása, vagyis a túlzott közelség pusztító lehet, ha nincs tér a különálló létezésre. A testek és határok eltűnése a mély intimitás iránti vágy és az attól való rettegés egyszerre. A horror ebben a verzióban a „mi lesz, ha túl közel engedlek?” kérdést emeli ki leginkább, bár a végkifejlet azt mutatja, hogy az összeolvadás után már nincs visszaút, vagyis a kapcsolat átalakító erejéről szól a maga meghökkentően groteszk és felkavaró módján. Miután egyszer mélyen összekapcsolódtok, sosem lesztek ugyanazok külön.
Szóval a Together tulajdonképpen egy szerelmesfilm a body horror eszközeivel elmesélve, némi pszichedelikus és egy csipetnyi filozofikus hangvétellel megspékelve. Tisztelettel megidézi a The Thing legjobb pillanatait, Cronenberg korai munkáit, miközben mégis rendkívül friss és egyedi tud maradni. Kiváló testhorror, igazán egyedi témaválasztással, minden ízében profi munka.

74 Együtt (2025)
horror | romantikus | sci-fi
Egy pár vidékre költözése természetfeletti eseményt vált ki, amely drasztikusan megváltoztatja kapcsolatukat, létezésüket és fizikai formájukat. több»
Szereplők: Dave Franco, Alison Brie, Damon Herriman, Mia Morrissey, Karl Richmond
Király kritika! Hol találtál rá a filmre? Itthon nem találom moziban, kikölcsönözni sem tudom. Külföldön nézted valahol esetleg?