Kevés sorozat képes olyan elementáris erővel megragadni a nézőt, mint a Gomorra. A 2014-ben indult olasz bűnügyi dráma nemcsak a maffiatörténetek világát hozta közelebb, hanem egy egész társadalmi közeget is, amelyben a bűn nem csupán háttér, hanem mindennapi realitás. Azóta öt évadot ért meg, és sokak szerint az egyik legjobb európai sorozattá vált, amely bátran odaállhat az amerikai klasszikusok, például a Maffiózók vagy a The Wire mellé.
A Gomorra középpontjában a nápolyi Camorra bűnszervezet áll, amely sokkal kaotikusabb, brutálisabb és földhözragadtabb, mint a hollywoodi filmekben gyakran látott „családias” maffiamodell. A történet elején a Savastano-klán kerül előtérbe, élén Pietro Savastanóval, akinek fia, Genny, és jobbkeze, Ciro Di Marzio hamarosan a saját útjukat keresik a hatalom és a túlélés útvesztőjében. A sorozat szépsége ugyanakkor éppen abban rejlik, hogy nincsenek klasszikus értelemben vett hősök vagy antihősök: mindenki egyszerre áldozat és elkövető, minden döntés morálisan szürke zónában mozog.
A rendezés és az atmoszféra külön figyelmet érdemel. A Gomorra szinte dokumentarista hűséggel mutatja be Nápoly külvárosát, a sivár lakótelepeket, a szűk utcákat és az elhagyatott ipari övezeteket. Ez a nyers vizualitás nemcsak hátteret ad, hanem szerves része a történetnek: a környezet folyamatosan emlékeztet arra, hogy ezek az emberek a reménytelenség világában élnek, ahol a bűn nem választás, hanem sokszor az egyetlen út.
A színészi alakítások erősek és hitelesek. Marco D’Amore (Ciro) és Salvatore Esposito (Genny) játéka különösen kiemelkedő: előbbi hideg, számító és tragikus figurát hoz, míg utóbbi a naiv fiúból könyörtelen vezérré válik, miközben sosem szabadul a saját démonaitól. A mellékszereplők is árnyaltan megrajzoltak, nincsenek egysíkú karakterek – mindenki a saját szabályai szerint küzd túlélésért és hatalomért. A sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy sosem idealizálja a bűnözést. Nincs romantika, nincs „stílusos gengszterélet”: csak erőszak, árulás és félelem. Minden győzelem ideiglenes, minden szövetség törékeny, és a néző újra meg újra szembesül azzal, hogy a bűn útja nem vezet sehová, csak újabb pusztuláshoz. Ez a kegyetlenség sokakat elriaszthat, de éppen emiatt olyan hiteles a Gomorra.
Természetesen vannak hibái is. Egyesek szerint a sorozat későbbi évadai kissé ismétlődővé válnak, hiszen a hatalmi harc és árulás ciklusa újra és újra lefut. Néha a brutalitás öncélúnak hat, és az erőszak olyannyira állandó, hogy tompíthatja a kezdeti sokkoló hatást. Ugyanakkor mindezek a problémák nem vonnak le sokat abból, hogy a Gomorra milyen jelentős mű a televíziós sorozatok világában.
A Gomorra nem könnyű darab: sötét, nyomasztó és könyörtelen. De éppen ez teszi különlegessé. Egy társadalom és egy generáció tükre, amelyben a túlélésért folytatott küzdelem minden erkölcsi normát felülír. Az olasz sorozat bizonyítja, hogy a legjobb történetek nem feltétlenül Hollywoodból érkeznek – és hogy a bűn világa a képernyőn keresztül is képes nyomasztóan valóságos lenni.
88 Gomorra (2014)
Robert Savian népszerű regényének adaptációja, mely elvezet minket Nápoly sötét és veszélyes utcáiba, a Camorra bűnszervezet főhadiszállására. Miután Pietro Savastanot, a... több»
Szereplők: Louise Brealey, Antonio Folletto, Marija Škaričić, Bianca Nappi, Cristiana Dell'Anna
