2025.11.27 21:37 Dominus Daemonium Olvasottság: <100x
0

Egy furcsa háború margójára.

Érdekes, mikor ezt a filmet anno megnéztem ( már jó régen volt ), akkor azt gondoltam, na Delon ideje ebben az évben lejárt, nem tud megújulni...

De ez messze nem igaz, hiszen rengeteg meghatározó filmje, még csak ezek után jött...

Egy furcsa háború margójára.

És nem is akármilyenek!

Mint például a Három fölösleges férfi, Egy zsaru bőréért, Sokk, A kíméletlen, A zsaru szava, Ne ébreszd fel az alvó zsarut, és mondjuk a késői Casanova visszatér című filmeket felemlegetve...

Szóval vissza mostani filmünkhöz.

Pierre Granier-Deferre, aki a forgatókönyvírásban is jeleskedett, rendezte ezt a mozit.

Nekem az alkotás kissé stúdiószagúnak sejlik, kissé giccses, egy nem túl nagy költségvetésű film, egy futurisztikus háborúról.

Alain Delon egy katonaorvost játszik benne, egy bizonyos Jean-Marie Desprée nevűt, aki a fronton teljesít szolgálatot.

Maga a háború kissé lényegtelen, hiszen sokat nem tudunk meg róla, európai országok háborúznak valamely keleti államokkal, de a külső helyszíni felvételek, gyengécske "background"-ok, nagyon sterilnek hatnak számomra!

A színészi játékok is felejtősek, és maga Delon sem erőltette túl ezt a filmet...

Rutinból hozta, ami látszik is. Talán csak a női főszereplő, Harmony szerepében Véronique Jannot, aki talán a legjobban teljesítő szereplő volt, persze a szokásos "deloni" romantika sem hiányozhat a filmből.

A filmben úgy emlegetik a harcokat, hogy a III.-ik világháború, ami azért remélem hogy örökre csak egy fikció marad!

Szóval a film alaptézise, a háború, és a szerelem.

Vajon miért nem lepődöm meg rajta?

Egy futurisztikus, és kissé didaktikus történet, ami csak növeli Alain Delon filmjei számát, igazán a minőséget ne ebben a filmjében keressük!

Bár egyszer érdemes megnézni, főleg aki még nem űzte számon a romantikát a mindennapjaiból!




0