110 éves a magyar animáció - ezeket a sorozatokat ajánljuk a legkissebbeknek

A magyar animációs filmek az utóbbi néhány évben igen komoly visszhangot váltanak ki nemzetközi szinten is. A Kojot négy lelke vagy a Műanyag égbolt a legnagyobb amerikai animációs seregszemle, az Annie-díj független mozifilmes kategóriájába is bekerültek.

A konkrét szülinapot idén 2024. február 4-én, a magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapján ünnepelhettük, amikor a Nemzeti Filmintézet (NFI) meghirdette a magyar animációnak szentelt emlékévet, amelynek során számos különleges rendezvény és meglepetés várja a nézőket.

A magyar rajzfilm múltja dióhéjban - A Pannónia és a kezdetek

A magyar rajzfilmgyártás a II. világháború után kezdte bontogatni - igen lassan és kis léptékben - szárnyait. 1948-ban, a Magyar filmgyártás államosításakor Macskássy Gyula és még négy ember dolgozott a Mafilm II-es telepén, ahol akkor a Mafirt Rt. volt, később a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár. Ez a kis csoport államilag finanszírozott reklám- és propagandafilmeket készített. 

Fontos, hogy ezt megelőzően is volt már múltja az animációs filmek készítésének Magyarországon. A magyar animáció története ugyanis 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze 19 éves Kató-Kiszly István grafikus első trükkfilmjét, a mókás című Zsirb Ödönt elkészítette. Az elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke - nem meglepő módon, ahogy a címből már sejthető - a zsíros bödön volt.

A rendszeres animációsfilm-gyártás csak az 1930-as években indult el a Halász János–Kassowitz Félix–Macskássy Gyula trió által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben. 

Az új korszak a magyar rajzfilmgyártásban 1957-ben a Pannónia Filmstúdió épületének felépítésekor következett be. A rajzfilmes részlegből Rajzosztály lett, de még mindig a reklámfilmen volt a hangsúly. A reklámfilmből kinőve született meg hazánkban a rajzfilmágazat, és 1970-re eljutott az „animációs filmgyártás” rangig.

Sikertörténet a 60as évekből Macskássy a Párbaj (1960), és A ceruza és a radír (1960) alkotásai, amelyeket Karlovy Varyban, Oberhausenben (ahol a Párbaj a legjobb rajzfilm díját is elnyeri) Cannes-i fesztiválon díjaztak.

Az igazi áttörés a magyar animáció történetében Nepp József Szenvedély(1961) című filmje lett, amellyel a mese, az elbeszélő történet mellett megjelenik a tömör, geges karikatúrastílus és a „mai téma”. 1963-ban végre megkezdődött a hazai sorozatfilmek gyártása, az első Macskássy Gyula Peti-sorozata volt. 1964-ben Nepp József és Jankovics Marcell ötletéből megszületett Gusztáv figurája, s elkezdődött a sorozat gyártása. 1965-ben pedig hamarosan megkezdődött a Mézga család sorozat elkészítése is.

1965-ben már használatos az animációs film kifejezés és bővül a különböző animációs technikák köre. 1968-tól pedig a Pannónia Stúdió neve is megváltozik: Pannónia Film, Rajz és Animációs Stúdió-ra.

1981-re a rajzfilmágazat Oscar-díjas műfajjá vált, majd a világ animációs filmgyártóinak élvonalába, az öt legnagyobb közé emelkedett az amerikai Walt Disney és Hanna-Barbera, a szovjet Szojuzmultfilm és a japán Toei mellett. Ekkor lett a „Pannónia” nemzetközileg ismert és elismert márkanév, amely nem mindig volt az animációs filmgyártás kizárólagos tulajdona.

A nyolcvanas évekre három generáció dolgozott együtt a tartósnak ígérkező műtermi rendszerben. Az egyre szaporodó elismerések, megrendelések mellett elkezdődött a hosszú rajzfilm gyártása is. Az elsőt, a János vitézt Jankovics Marcell készítette 1973-ban. Innen jutottunk el odáig, hogy ma már a Kojot négy lelke is megjelenhetett és némi kihagyás után a magyar rajzfilm újra nemzetközi sikereket ér el!

A magyar rajzfilmek sorsa a covid-járvány utáni időszakban

"A Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága a tévés bemutatásra és streaming szolgáltatásra készülő animációs alkotások támogatására kiírt pályázat keretében öt sorozattervnek szavazott meg összesen 427,8 millió forint gyártási támogatást." - adta hírül 2021-ben a kultura.hu.

A Nemzeti Filmintézet még 2020-ban hirdette meg a televíziós bemutatásra és streaming szolgáltatásra készülő alkotások támogatási pályázatait. A döntőbizottság pedig Bárdos Csaba (Cipelő cicák ), Gellár Csaba (Puskás Öcsi és Barátai), Lerch Tamás (Kippkopp és a tizenkét hónap), Máli Csaba és Miklósy Zoltán (Janó manó és az elveszett harmatcseppek) rendezésében készülő animációs sorozatoknak szavazott meg gyártási támogatást.

A 2000-es évek egyébként is bővelkedtek kultikus filmekben és világraszóló sikerekben. Ott voltak a következő nemzetközileg is elismert alkotások:  M. Tóth Géza 2006-ban Oscar-jelölt Maestro című filmje, Milorad Krstic látványos Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációja, vagy Gauder Áron Annecy-ban díjazott mozifilmjei, a zseniális, 2004-es Nyócker!, majd a 2023-ban bemutatott és fentebb már emlegetett, Kojot négy lelke.