Bár még sem rendező, sem forgatókönyvíró nincs a filmhez, nagyon úgy tűnik, hogy a Paramount filmet tervez Bob Marley életéről, méghozzá Ziggy Marley, a reggae-legenda fiának segítségével. A produkció kapcsán a stúdió még nem adott meg konkrét dátumokat, és más egyé konkrétumról sem tudni, de a projekt elindult – és valószínűleg meleg fogadtatásban lesz majd része.
A reggae-zenész Bob Marley munkásságával, életével és korai halálával egy csapásra ikonná és hivatkozási alappá vált nem csak a zenében, hanem a globális kultúrában is, és örökre felszegezte Jamaikát a világ tudatának térképére. Nem csak zenéjéről, hanem politikai szerepvállalásáról is híres volt – emberi jogi aktivistaként dalain keresztül is megénekelte, amit látott és gondolt a világról.
Marley két világ találkozásának gyümölcse, és élete során számtalanszor kellett megtapasztalnia, hogy sem ide, sem oda nem tartozik: 1945-ben született angol származású apától és jamaikai anyától, és már gyerekkorában meg kellett tapasztalnia, hogy félvér származása nem igazán segít neki abban, hogy barátokat szerezzen. Nem volt hajlandó sem az egyik, sem a másik oldalra állni még akkor sem, amikor ebből több gondja is adódott.
10 éves volt, amikor apja hirtelen halálát követően anyjával Trenchtownba költöztek, ahol megismerkedett későbbi zenésztársaival, és ahol beleszeretett a zenébe. Első zenekarát 1963-ban alapította, amely később a The Wailers néven Jamaika legnépszerűbb zenekarává vált. 1966-ben vette Rita Andersont, akivel haláláig házasok voltak – a klasszikus értelemben vett hűség viszont nem volt része a kapcsolatnak. Marleynak 13 gyereke volt: három a feleségétől, kettő a nő előző kapcsolataiból, további nyolc pedig különböző nőktől.
Világhírre 1975-ben tett szert, miután Eric Clapton feldolgozta az I Shit the Sherrif-et, és világszerte megjelent a No Woman, No Cry. Karrierje szépen ívelt felfele, ám megjelentek az ellenlábasai is: a következő évben, 1976-ban felesége és menedzsere is megsérült egy lövöldözésben, amikor egy fegyveres férfi tüzet nyitott rájuk Marley otthonában. Emiatt elhagyni kényszerült Jamaikát, és egy Egyesült Királyságba ment két évre. A zenélést természetesen nem hagyta abba – még akkor sem, amikor 1977-ben melanomát találtak a lábujján, ám az amputációt elutasította.
Bár betegsége lassan és alattomosan súlyosbodott, a zenéléssel és a turnézással nem hagyott fel. Végül a rák győzte le, amely áttevődött az agyára és a belső szerveire – 1981-ben hunyt el, Floridában. Nevét, alakját, legendáját számos pop-kulturális hivatkozás, könyv, mű, alkotás, szobor és zene őrzi – ebbe a sorba fog csatlakozni végre egy nagy költségvetésű, egész estét, hamisítatlan hollywoodi film is.