Ultrapara és libabőr. Stephen King klasszikus könyvének remake-je megérkezett a mozikba, és komolyra sikeredett. A történet ismerős, ezért arra számíthat a néző, hogy tudja, mi fog következni, de nem. És nem tér el így sem a történet velejétől. A hangulat nagyon borús, a zene is nagyon hajmeresztő. Feszített a tempó, és gyorsan haladnak előre az események. Azt kell, hogy mondjam, túlszárnyalja elődjét, ugyanis a fölös részektől megszabadították a nézőt. Kevesebb a siránkozás, ellenben több izgalmat és ijesztő részletet kaptunk. A feleség viszonya a halállal nagyon el lett kapva. Komolyan kiugrasztja a nézőt a székből. A vége viszont, mint ahogyan a régebbi verzióban is, poénra lett véve. Csak másféleképpen. A színeszek prímák voltak. A kisírt szemek, a félelemtől való reszketés, a zilált légzés mind megvolt. A temetőhöz való eljutás is magasabb szintre emelkedett, és a temető történetének kibontása is vonzóbb volt, mint az eredetiben. Az effektek és maszkok pedig tutik voltak, a kislány nem kicsit volt ijesztő, és nem a küllemében, hanem inkább a viselkedésében rejlett a félelmetessége. Szóval ez a film ijesztőbbre sikeredett, mint az eredeti, és kicsit összeszedettebbnek is mondható. A főszereplőért odavoltam, nagyon jól megtalálta magában a karaktert. Én bárkinek ajánlom, aki Stephen King rajongó, viszont moziban a hangok miatt ijesztő tud lenni.
Ultrapara és libabőr. Stephen King klasszikus könyvének remake-je megérkezett a mozikba, és komolyra sikeredett. A történet ismerős, ezért arra számíthat a néző, hogy tudja, mi fog következni, de nem. És nem tér el így sem a történet velejétől. A hangulat nagyon borús, a zene is nagyon hajmeresztő. Feszített a tempó, és gyorsan haladnak előre az események. Azt kell, hogy mondjam, túlszárnyalja elődjét, ugyanis a fölös részektől megszabadították a nézőt. Kevesebb a siránkozás, ellenben több izgalmat és ijesztő részletet kaptunk. A feleség viszonya a halállal nagyon el lett kapva. Komolyan kiugrasztja a nézőt a székből. A vége viszont, mint ahogyan a régebbi verzióban is, poénra lett véve. Csak másféleképpen. A színeszek prímák voltak. A kisírt szemek, a félelemtől való reszketés, a zilált légzés mind megvolt. A temetőhöz való eljutás is magasabb szintre emelkedett, és a temető történetének kibontása is vonzóbb volt, mint az eredetiben. Az effektek és maszkok pedig tutik voltak, a kislány nem kicsit volt ijesztő, és nem a küllemében, hanem inkább a viselkedésében rejlett a félelmetessége. Szóval ez a film ijesztőbbre sikeredett, mint az eredeti, és kicsit összeszedettebbnek is mondható. A főszereplőért odavoltam, nagyon jól megtalálta magában a karaktert. Én bárkinek ajánlom, aki Stephen King rajongó, viszont moziban a hangok miatt ijesztő tud lenni.