2022.07.06 14:48 BRANTON Olvasottság: 187x
1

Lám, lám, hullámvasút!

James Wong indította útjára a franchiset, majd 2006-ban visszatért csapatával, hogy megrendezze az immáron harmadik részt. Ez az epizód ugyan még nem sikerült olyan rosszul, mint a negyedik rész, de messze nem tudott annyira kreatív és friss élményül szolgálni, mint az első kettő.

Főszereplőnk Wendy (Mary Elizabeth Winstead), aki barátaival szórakozni megy, pontosabban hullámvasutazni. Remek szórakozásnak ígérkezik ,ám egy ponton Wendynek látomása támad. A lány pánikba esik, hiszen a látomásban baleset történik, mindenki meghal. Wendy pánikba esése közepette inkább kiszáll, a már majdnem útjára indított eszközből. Az utasokat megzavarja, néhányan kinevetik. Wendyvel pár barátja vele tart, majd a szörnyű baleset bekövetkezik. A sztorit végigolvasva láthatjuk, hogy szinte csak a helyszín változott ismét. Ezzel semmi baj, hiszen a halál eljövetele és kicselezése, mindig érdekes és izgalmas. A probléma ott kezdődik, hogy kezd átvágni a film, a teljes logikátlanságba, ami zavaró.

Lám, lám, hullámvasút!

Emellett itt már megjelenik, a túlzott brutalitás effektus. Nyilván, a második rész sem szűkölködött a brutalitásban, de ott még nem tolták el olyan irányba, hogy abszurd érzése legyen a nézőnek. Alkotásunkban pár jelenetet kivéve, már nincs meg az a paranoia-thriller atmoszféra, amely jellemezte és külön kiemelném, hátborzongatóvá tette az előző filmeket. Fura ez, hiszen James Wong 6 évvel a harmadik rész előtt, fantasztikusan eltalálta az arányokat. A következő probléma az, hogy itt kezd a széria totálisan kiszámíthatóvá válni.

Nem lepődünk meg semmin, tudjuk, hogy ki lesz a következő áldozat. Apropó áldozatok. A karakterek s*gg hülyék, semmiféle túlélési ösztön nem mutatkozik meg, könnyű prédák. Sikerült egy totál érdektelen bandát összehozni, egy totál érdektelen filmben. Ami egyébként kifejezetten tetszett, az első tíz-tizenöt percben lévő hangulat. Ugyanis ott tökéletesen, sőt talán minden eddiginél hatásosabban érezni lehetett a paranoia-thriller atmoszférát, hangulatot, melyet a teljes film egészéből, illetve a későbbi részekből hiányolok. Akit kiemelnék, az Mary Elizabeth Winstead, aki szerintem egy baromi jó színésznő. Habár a Cloverfield Lane 10-ben nyújtja szerintem a legjobbat, de itt is egészen kiváló. A többiek szerintem borzalmasak, meg sem közelítik a már sokat emlegetett előző részek gárdáit. Egy átlagos szórakozásnak elmegy még ez az alkotás, de masszívan kezd az egész öncélúvá válni.

horror

Wendy egy nap megálmodja saját és barátai halálát: álmában egy hullámvasúton ülnek, amely kisiklik, és mindannyian szörnyethalnak. Mikor az álom úgy tűnik, valósággá... több»

1