A film helyszíne egy idillikus falu Olaszország calabriai hegyvidékén, főszereplői egy életéért küzdő idős kecskepásztor, egy éppen megszülető kecskegida, egy májusfává váló fenyő, és a faszén. A lényegében dialógusok nélküli filmet nem a némaság uralja: a háttérhangok és zajok túlmutatnak a szavakon. Ezen hangok által, valamint a gyönyörű képekben a földi élet ciklusai elevenednek meg, olykor drámaian, olykor komikusan, amellyel egy mély, de mégis szórakoztató meditációt nyújt önmagunk egyik lehetséges megismeréséhez. Ahogy a film hivatalos trailerében elhangzik:
"Mindannyiunk bensejében négy egymást követő élet van, és mind a négy magába foglalja a többit. Ásványok vagyunk; sóból, vízből és szerves anyagokból állunk. Növényzet vagyunk; ahogy a növények, mi is lélegzünk, szaporodunk és fenntartjuk magunkat. Állatok vagyunk; van képzeletünk, memóriánk és a külső világról való tudomásunk. És végül, értelmes lények vagyunk; akarattal és ésszel rendelkezünk. Mindannyiunk bensejében négy különböző élet van, és ezért négyszer kell felfedeznünk önmagunkat."
"A percepció tökéletes aktusának újbóli felfedezése. Természetlátása az egyik legmélyebb, legbeszédesebb és legfelkavaróbb, amellyel valaha is találkoztam." (A.O. Scott - The New York Times)
A film helyszíne egy idillikus falu Olaszország calabriai hegyvidékén, főszereplői egy életéért küzdő idős kecskepásztor, egy éppen megszülető kecskegida, egy májusfává váló fenyő, és a faszén. A lényegében dialógusok nélküli filmet nem a némaság uralja: a háttérhangok és zajok túlmutatnak a szavakon. Ezen hangok által, valamint a gyönyörű képekben a földi élet ciklusai elevenednek meg, olykor drámaian, olykor komikusan, amellyel egy mély, de mégis szórakoztató meditációt nyújt önmagunk egyik lehetséges megismeréséhez. Ahogy a film hivatalos trailerében elhangzik:
"Mindannyiunk bensejében négy egymást követő élet van, és mind a négy magába foglalja a többit. Ásványok vagyunk; sóból, vízből és szerves anyagokból állunk. Növényzet vagyunk; ahogy a növények, mi is lélegzünk, szaporodunk és fenntartjuk magunkat. Állatok vagyunk; van képzeletünk, memóriánk és a külső világról való tudomásunk. És végül, értelmes lények vagyunk; akarattal és ésszel rendelkezünk. Mindannyiunk bensejében négy különböző élet van, és ezért négyszer kell felfedeznünk önmagunkat."
"A percepció tökéletes aktusának újbóli felfedezése. Természetlátása az egyik legmélyebb, legbeszédesebb és legfelkavaróbb, amellyel valaha is találkoztam." (A.O. Scott - The New York Times)