Talán nem is láttam még olyan animációs filmet, ami annyira kiábrándítóan hatott rám, mint az Állati jó kekszek. Meseszerű, kicsit őrült történet sok töltelékkarakterrel, elnagyolt figurákkal; a pozitív szereplők jellemábrázolása émelyítő, a rosszakat próbálják nagyon rosszként ábrázolni, Horatio és motoros segédje poénja csak először érdekes (viccesnek nem nevezném), több humorforrás pedig nem igazán van benne, bár lehet, hogy az "ááááá, ez egy beszélő oroszlán"-t annak szánták. Hemzseg az unalmas kliséktől, a végén pedig végtelenül elnyújtottnak és hatásvadásznak éreztem a harcot a rosszak és a jók tábora közt. Még csak azt se mondanám, hogy annyi vele a gond, hogy nem én vagyok a célközönsége, mert igazából a moziban ülő kisebb-nagyobb gyerekek arcán se láttam, hogy különösebben lenyűgözte volna őket, és nevetés se nagyon zavarta a filmélményt. Egyszerűen csak egy egyszer nézhető, maradandó élménnyel nem fenyegető animációs film, ami szerintem nem igazán tud labdába rúgni a műfajában.
Talán nem is láttam még olyan animációs filmet, ami annyira kiábrándítóan hatott rám, mint az Állati jó kekszek. Meseszerű, kicsit őrült történet sok töltelékkarakterrel, elnagyolt figurákkal; a pozitív szereplők jellemábrázolása émelyítő, a rosszakat próbálják nagyon rosszként ábrázolni, Horatio és motoros segédje poénja csak először érdekes (viccesnek nem nevezném), több humorforrás pedig nem igazán van benne, bár lehet, hogy az "ááááá, ez egy beszélő oroszlán"-t annak szánták. Hemzseg az unalmas kliséktől, a végén pedig végtelenül elnyújtottnak és hatásvadásznak éreztem a harcot a rosszak és a jók tábora közt. Még csak azt se mondanám, hogy annyi vele a gond, hogy nem én vagyok a célközönsége, mert igazából a moziban ülő kisebb-nagyobb gyerekek arcán se láttam, hogy különösebben lenyűgözte volna őket, és nevetés se nagyon zavarta a filmélményt. Egyszerűen csak egy egyszer nézhető, maradandó élménnyel nem fenyegető animációs film, ami szerintem nem igazán tud labdába rúgni a műfajában.