2023.11.15 13:26 Juki-onna Olvasottság: 455x
6

Ismét egy rejtélyes gyilkosság Kenneth Branagh-től és Michael Greentől, ami úgy kisiklott, mint a vonat, amin utaztak.

Csodálatos lehet az Orient expresszen utazni, hálófülkében aludni, közben robogunk a célállomás felé. Itt a célállomást nem érjük el, nemcsak a filmben, de a történet átélésében sem. A hálófülkéknek az étkezőkocsinak a barátságos, meleg hangulata, a barna faburkolattal, az nagyon jól el lett találva. Pompás tájon vonatozunk, szépek a felvételek, ahol a kis makettvonat zakatol.

A vonatállomások tisztasága a meleg sárgán világtó utcai lámpák a sötétben olyan, mint egy téli képeslap. Ha ez alapján kellene értékelni a filmet, akkor nálam öt csillagos lenne, de sajnos belekeveredünk egy gyilkosságba egy furcsa nyomozóval, akinek túlméretezett, fültől fülig érő bajusza van (olyan, mintha egy kis mormota lenne az orra alatt), ami teljesen tönkreteszi ezt a kellemes érzést. Ő a nagy Hercule Poirot? David Suchet az általa megformált karakternél kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy tökéletesen megfeleljen a belga nyomozó külső és belső ismertetőjegyeinek. Kenneth Branagh egy kicsit kifigurázza Poirot-t.

Ismét egy rejtélyes gyilkosság Kenneth Branagh-től és Michael Greentől, ami úgy kisiklott, mint a vonat, amin utaztak.

Nem értem, hogy Michael Green, a forgatókönyvíró mit akar állandóan ezzel a tojásméréssel? A Szeánsz Velencében, ott is elsütötték ezt a poént, már unalmas. És a lótrágyába lépés? (A normális viselkedés, ha lótrágyába lépünk, megtisztítjuk a cipőnket, és megyünk tovább, nem pedig belelépünk a másik cipőnkkel is! Még ha a tökéletes harmóniára és szimmetriára koncentrálunk, akkor sem.) Hogy és miért került be ez a jelenet a filmbe? Mit akart ezzel üzenni nekünk Green? Ez egy elnagyolt jellemábrázolás, pont az ellentéte Agatha Christie ápolt Poirot-jának aki tiszta, elegáns, férfi. A vonat többi utasáról alig tudunk meg valamit, annyira vékonyka szövegkönyvet kaptak, viszont fel lett sorakoztatva nagyon sok híresség, de nem láthattuk a zsenijüket. Kenneth Branagh úgy látom, imádja a furcsa helyzetekből felvett jeleneteket. Örülünk, hogy neki tetszik, de a hálófülkében a gyilkosság helyszínét mi csak fentről láthatjuk, vagyis a szereplők feje búbját, de azt jó szögből legalább. Aztán jön a nagy leleplezés, melyet nem értem, hogy miért kellett kint a hidegben végigcsinálni, miért kellett asztalokat kicipelni, a megoldáshoz nem volt rá szükség. Miért nem lehetett bent az étkezőfülkében? (A leheletük persze itt sem látszik, hiába vagyunk hóval borított tájon.) A történetet mindenki ismeri és tovasiklik, mint a gőzös és a nézőt maga mögött hagyja értetlenül, és csak egy kérdés zakatol a fejünkben: – Ez meg mi volt?

dráma | krimi | misztikus

Az Európát átszelő vonatút rejtélyes gyilkosság színterévé válik. Tizenhárom idegen reked összezárva a vonaton, s mindegyikük gyanúsított. Mindenkinek van múltja,... több»

6