Második olyan Ozon-film amelyik tetszett, bár nem annyira, mint a „Házban”. A napokban olvasott remek francia regény (Pierre Lemaitre: Viszontlátásra odafönt) idejében játszódik, mielőtt még a beígért filmes változatot látni lehetne, kellett egy kis képi megjelenítés a kor hangulatáról. Ernst Lubitsch 1932-es „Broken Lullaby” című filmjének újrafeldolgozása. Számomra a legemlékezetesebb jelenet az volt, amikor az idős Hoffmeister a volt baráti körében összefoglalva a tényeket, lényeglátóan elemezte a háború totális értelmetlenségét. Nagyon érdekes megoldás volt a fekete-fehér és a színes felvételek váltakozása, fontos dramaturgiai szerepük volt. A casting kitűnően sikerült, Adrien szerepében Pierre Niney tökéletesen megfelelt a játszott karakternek. A befejezés halványan utalt Anna (Paula Beer szenzibilis alakítása) sorsának jobbrafordulására.
Második olyan Ozon-film amelyik tetszett, bár nem annyira, mint a „Házban”. A napokban olvasott remek francia regény (Pierre Lemaitre: Viszontlátásra odafönt) idejében játszódik, mielőtt még a beígért filmes változatot látni lehetne, kellett egy kis képi megjelenítés a kor hangulatáról. Ernst Lubitsch 1932-es „Broken Lullaby” című filmjének újrafeldolgozása. Számomra a legemlékezetesebb jelenet az volt, amikor az idős Hoffmeister a volt baráti körében összefoglalva a tényeket, lényeglátóan elemezte a háború totális értelmetlenségét. Nagyon érdekes megoldás volt a fekete-fehér és a színes felvételek váltakozása, fontos dramaturgiai szerepük volt. A casting kitűnően sikerült, Adrien szerepében Pierre Niney tökéletesen megfelelt a játszott karakternek. A befejezés halványan utalt Anna (Paula Beer szenzibilis alakítása) sorsának jobbrafordulására.