2025.09.23 18:17 Juki-onna Olvasottság: <100x
1

Miért baj, ha a nő az idősebb?

Nem rajongok a német filmekért, és nem is értem, hogy tegnapelőtt este miért kerestem rá a német romkom filmekre. (Igaz, mostanában annyira sok rossz, semmitmondó és unalmas filmet láttam, hogy nem is kellene csodálkoznom.) A felsorolásból kiválasztottam egyet minden előzmény nélkül, még a tartalmát sem olvastam el, csak belevágtam! (Persze, ha a naplementében a kamera felé vágtázó, lobogó sörényű lovakat mutattak volna, rögtön leállítom.)

Egy olyan problémát feszeget a film, hogy egy negyven év feletti nőnek „tilos” nála jóval fiatalabb férfival kapcsolatot létesítenie. Feltenném a kérdést: miért? A társadalmi beidegződés a párkapcsolatokról és a korkülönbségről: ha a nő jóval idősebb, az vérlázító, viszont fordítva elfogadott? Miért bélyegezzük meg őket, és miért kezdünk azon agyalni, hogy a „nőnek biztosan sok pénze van, csak azért van vele a pasi”? Persze akad ilyen is, de ha valóban megszerették egymást, akkor mi a helyzet? Ha egymásban megtalálják azt, amit eddig hiába kerestek: megértést, szenvedélyt, gondoskodást. Bujkálniuk kell egy életen át, hogy a kollégák, barátok és a szomszédok ne szólják meg őket? Viszont a szerelem nem a korkülönbséget nézi, csak úgy megtörténik! Ha szerelmesek vagyunk, a másik életkora nem tűnik a legfontosabb tényezőnek. (Észre sem vesszük, és már a hasunkban repkedő kicsi pillangókat érezzük!)

Miért baj, ha a nő az idősebb?

Persze akad probléma bőven egy ilyen párkapcsolatban, de ha igazán összetartanak, akkor ez egy életre szóló kapcsolat lehet. Azt nem tudom, hogy ez a dolog a valóságban is kivitelezhető-e, mert egy idő után a férfitól sok lemondással járhat, hiszen nem biztos, hogy lesz gyermeke a szeretett nőtől. Nagyon szép, tanító jellegű történet az átlagembernek, mások elfogadásáról. A forgatókönyvírók: Sibylle Tafel, Brigitte Blobel és Robert Krause, zseniális munkát végeztek! Van benne szerelem, boldogság, zöld szemű szörny és szakítás is, minden, ami egy párkapcsolatban előfordulhat és elő is fordul. A főszereplőknek (Marc Benjamin és Juliane Köhler) nagyon jó volt a színészi játékuk, nem volt erőltetett, és működött közöttük a kémia. Összeillettek! (Tetszett Tom lazasága, ő az, aki csak a kapcsolatra és a szerelmére koncentrál, és még jól is néz ki!) A zene a film hangulatához igazodik és belesimul. A rendező, Sibylle Tafel is remek munkát végzett! (Úgy gondolom, hogy ez az a film, amin a legtöbb férfi öt perc után már horkol, ezért inkább csajoknak ajánlom, de örülök, ha lesz pár lelkes férfi nézője is!) Jó szórakozást!

dráma | romantikus

A 40-es éveinek közepén járó Eva egy szolgálati út során megismerkedik a nála 21 évvel fiatalabb Tommal. Eva tulajdonképpen csak egyéjszakás kalandot szeretne, de elbűvöli Tom... több»

1