Izgalmas, fordulatos, sőt véres és fekete humorral "átitatott" filmet készített idei megjelenéssel Craig Zobel két kitűnő színésznővel együtt dolgozva, akik a főszerepeket kapták: egyikük a kétszeres Oscar-díjas Hilary Swank, másikuk pedig az eddig csak kevésbé ismert filmekben szereplő Betty Giplin.
Az alaptörténet nem különösebben egyedi: elfogott, elkábított és egy ismeretlen erdő tisztására kitett publicisták levadászásáról szól. A fordulatok azonban erre az egyszerű alapra ráépítve jóval bonyolultabbá teszik az egészet, ugyanis kiderül, hogy a 12 fős társaság tagjainak mindegyike okkal van ott, és az egyikük kakukktojás, aki szembeszáll az üldözőkkel. Betty Gilpin, a kulcskarakter megformálója egyszerre szexis és kegyetlenül profi gyilkológép, mely kettősséget könnyedén össze tudja egyeztetni játékában. Kezdetben nem ő áll a középpontban, a film első 15 percében nem tudjuk, ki lesz majd a főhős, mert akiket annak hiszünk, azok sorra, egymás után meghalnak. Véres és morbid az első negyedóra tehát, és később sem sokat enyhül a hangulat: senki és semmi sem az, aminek látszik. Crystal (Betty Gilpin) azonban átlát a trükkökön, és megfordítja az eseményeket: áldozatból üldözővé válik.
A Vadászat egy remek forgatókönyvvel, jó rendezéssel és Betty Gilpin kivételes játékával szórakoztató, kissé szürreális, véres és izgalmas akció-horror (vagy akció-thriller). A történetben külön érdekesség az a sajátos társadalomkritika, mely bemutatja, hogy mennyire elfajulhat az a napjainkban is zajló politikai vita, mely szembeállítja egymással a politikai táborokat, és amely hatalmas jelentőséget ad a sajtóban megjelenő írásoknak, publicisztikáknak. Voltaképp EZ motiválja az egész Vadászatot megszervező csoport tagjait is embertelen gyilkolászásukban. A film zárása sajátos csattanót hoz és egy olyan párharcot, mely az egyik legjobb nők közti verekedés az utóbbi évek filmtermésében.
A Vadászat elsősorban azoknak való, akik szeretik a fekete humorú, enyhén szürreális, véres akciófilmeket, és nem bánják, ha időnként meghökkenti őket egy-egy váratlan fordulat. Ami a legjobb ebben a produkcióban, az a pörgős, mindig újdonságokat hozó rendezés (illetve script) és a csinos Betty Gilpin játéka. Értékelésem erős 80-85%, mert saját műfajában igenis a legjobbak közé tartozik. (Alaptörténet: 75%, rendezés: 85%, színészet: 85%, látványvilág: 80%)
Üdv! Amikor \"kritikára\" gondolok, akkor valami hasonlót képzelek el. Érvek, okok, szakmaiság, tények. Nélkülözhetetlen! ;)