Hohó!
Mielőtt belefognék a kritikai észrevételembe, azért emlékezzünk meg az Italo Horror, a giallo nagyjairól, akik a slasher/gore alapjait lefektették.
Egy rövid lista a legnagyobbakról, a műfaj direktorairól:
Sergio Martino, Dario Argento, Mario Bava, Umberto Lenzi, Lucio Fulci, Antonio Margheriti, Duccio Tessari, Michele Soavi, Pupi Avati, Aldo Lado, Paolo Cavara, Francesco Barilli, Ruggero Deodato, Duccio Tessari, Luciano Ercoli, Lamberto Bava, Leopoldo Trieste, Joe D'Amato, Luciano Martino, Andrea Bianchi...
Talán egy-két kivételtől eltekintve mindegyik rendezőtől láttam már egy-egy filmet!
Na, ők lennének a műfaj úttörői, de közülük is talán a legjelentősebb Fulci és Argento mester.
Giallo!
Mi is ez a műfaj?
A „giallo” szó olaszul sárgát jelent, ami a kifejezetten az olcsó és misztikus, puha, sárga fedelű krimikre utal elnevezésében.
A giallóban sok esetben maga a horror is mint pszichológiai horror nyer valamiféle értelmet, és a thriller jelleg is inkább az erős hatáskeltésről és fokozásról szól, mint a valóságos és tényleges ijesztgetésről.
A giallo bontakoztatta ki és emelte fel az 1940-től létező fogalmat is, a sexploitation filmet, ami direkt módon közvetítette az explicit szexualitást és az indokolatlan meztelenkedést, amit a derék taljánok azért nagyon szeretnek!
Tehát ilyen sokrétű zsáneri tarkasággal dolgozik tehát a „giallo all'italiana” (ahogy a taljánok előszeretettel nevezik), merítve a horrorból és a thrillerből, bűnügyekből, krimikből, misztikumból és az erotikából.
A teljesen magával ragadó atmoszféra mellett nagyon fontos, hogy az alkotások egész végig fenntartsák a feszültséget, ezért a titokzatos „gyilkos kilétét” (fekete kesztyű) az utolsó felvonásig teljes homály kell hogy fedje.
A giallo műfaj az 1960-as években kezdett el kialakulni, és a 70-es években érte el virágkorát, és igen hamar, már az 1980-as években hanyatlóban volt.
A giallo filmek tipikus és kissé klisés főhőse egy kívülálló, magányos utazó, egy egyedül dolgozó detektív, vagy egy kívánatos és okos fiatal nő, aki legtöbbször tanúként segíti a nyomozást, és végül a gyilkos felkutatását és megtalálását. Felépítésében és szerkezetében pedig érdekes módon sokszor használ elemeket az Olaszországban nagy múltra visszatekintő opera és dráma műfajaiból.
Na de vissza filmünkhöz!
A Halál trilógia első filmje!
(A második A pokol hét kapuja, a harmadik A temetőre épült ház )
Stáb!
A rendező és forgatókönyvíró ugyanaz, maga a mester Lucio Fulci. Az operatőr Sergio Salvati és a zeneszerző Fabio Frizzi, a vágó pedig a híres Vincenzo Tomassi, aki jó pár filmben már közreműködött, mint például a Massacre, A pokol hét kapuja, Cannibal Holocaust, Zombi, vagy például Az agrár zombik támadása.
Történet!
A látnok, Mary egy nagyon erős transzállapotban meglát egy kisvárost, ahol éppen egy szörnyű dolog van készülőben!
Thomas atya, a kétségbeesett pap felköti magát Dunwichban, megnyitja az utat az elátkozott lelkeknek a temetőben, hogy visszatérve bosszút álljanak az élőkön!
Ám ugyanebben az időben New Yorkban a médium, Mary (Catriona MacColl) transzban meglátja „a zombik városát”, és úgy tűnik, belehal.
A „minden lében kanál” riporter, Bell (Christopher George) menti meg az elhamarkodott temetés után a tetszhalott lányt.
Ezalatt Thomas atya, már élőhalottként, az irányítása alatt álló zombik segítségével „levezényel” néhány iszonyatos gyilkosságot.
Bell és Mary elindul megkeresni Dunwichet, hogy mindenáron megállítsák Thomas atyát, még a mindenszentek ünnepe előtt, mikor is az összes halott feltámad, hogy bosszút álljon az őket még életükben ért sérelmeikért!
Érdekes módon nekem nagyon tetszettek a brutális és véres gyilkosságok, mint mondjuk a hullaházi vénasszony, aki felfalja a tolvaj „sminkes” öltöztetőt, de van itt szem kiszedése, test kettétépése, belek kihányása és egyéb „nyalánkságok”!
A meló!
Tetszik az állandóan gomolygó köd, és jók a helyszínek is, bár a színészek nem túl acélosak, ami a giallo alkotásokra sajnos sokszor jellemző.
A színek élénkek, a vágások pontosak, precízek!
Fulcinak elfogytak az ötletei a lezárás körül, nagyon gyors lett, és kissé klisés.
A jump-cut éppen hatásos, de kissé erőltetettnek tűnik.
Persze minden hibája ellenére egy klasszikus, amit remélem, minél többen megnéznek.
Véres és misztikus, a korra jellemző filmesztétikai elemekkel tarkítva!
Giallo/Zombik/Fulci!
Kifejezetten pofás szentháromság!
Az IMDb-n 20 ezer szavazatból 6,2/10-es, nálam ez 74% és öt csillag!
72 Zombik városa (1980)
A látnoki képességekkel rendelkező Mry egy látomásban szemtanúja lesz egy pap öngyilkosságának. Thomas atya felakasztja magát, s ezzel megnyitja az utat az elátkozott lelkeknek,... több»
Szereplők: Christopher George, Michele Soavi, Catriona MacColl, Giovanni Lombardo Radice, Lucio Fulci
