A Hotel Transylvania negyedik része egy olyan franchise lezárása, amely a kezdetektől fogva a családbarát humorra, a látványos animációra és a szerethető szörnykarakterekre épített. A Transzformánia alapötlete – hogy Dracula és Johnny testet cseréljenek, a szörnyek pedig emberekké váljanak – elsőre frissítően hangzik, és tényleg sikerül is belőle néhány igazán kreatív és vicces jelenetet kihozni. A film vizuálisan továbbra is pörgős, színes, lendületes, és az animációs csapat kreativitása sokszor átüt az egyébként gyengébb történeten. Érezhető, hogy a sorozat egyik legerősebb eleme továbbra is a vizualitás: az átalakulások ötletesek, a karakterek mozgása gyors, túlzó, karikatúraszerű, ami mindig is jól állt ennek a világnak.
A probléma ott kezdődik, ahol a forgatókönyvnek kellene tartania a tempót. A negyedik rész története sablonosabb, kiszámíthatóbb, mint a korábbiaké, és sokszor csak sodródunk egyik jelenetből a másikba anélkül, hogy valódi mélységet vagy új ötletet kapnánk. A film a családról, az elfogadásról és a különbözőségek tiszteletéről szóló üzenetét persze továbbra is hozza, de már nem olyan frissen, mint a kezdetekben. A konfliktus nagy része Dracula és Johnny kapcsolatára épül, ami jó választás lehetett volna, de a karakterek fejlődése ezúttal kissé elnagyolt, és sokszor inkább csak a poénokra, mintsem a drámai súlyra helyezik a hangsúlyt.
A szinkron terén érződik a legnagyobb változás: Adam Sandler távozása komoly űrt hagyott a karakterben. Bryan Hull ugyan igyekszik hozni a jellegzetes drakula-akcentust és komikumot, de nyilvánvalóan nem tudja ugyanazt a könnyed karizmát visszaadni, ami Sandler játékában természetes volt. Ez az egész film dinamizmusára hatással van, különösen azoknak, akik hozzászoktak az eredeti hanghoz. Ezzel szemben Andy Samberg továbbra is energikus és szerethető Johnnyként, Selena Gomez pedig stabil, bár kevesebb teret kap, mint a korábbi részekben. A Transzformánia végül egy szerethető, de egyértelműen kifáradt záródarabként hat. Szórakoztató, gyors, látványos és könnyen fogyasztható, de ugyanakkor mentes a valódi újdonságtól. A kreativitás továbbra is ott bujkál a színes képi világban, de a történet már nem tudja megugrani a korábbi részek szintjét. A sorozat rajongóinak azért még így is kellemes búcsú lehet, mert visszahozza a régi szereplőket, megőrzi a jókedvű hangulatot, és nem próbál több lenni annál, ami: egy könnyed, családi animációs mozi, amely méltósággal int búcsút a szörnyhotel lakóinak.
animáció | családi | fantasy | horror | kaland | romantikus | vígjáték
Bármilyen hihetetlenül is hangzik, 125 év bizony el tud repülni egy pillanat alatt. A Hotel, ahol a szörnyek eltölthetik megérdemelt pihenésüket, szinte csillog-villog, noha Drakula... több»
Szereplők: Steve Buscemi, Selena Gomez, Andy Samberg, David Spade, Kathryn Hahn
