Vegyes érzéseim vannak a filmmel kapcsolatban. Az egyik, hogy nem ismertem Elvist, sem a történetét, csak pár dalát. A filmben megismerhettük Elvist, de nem pont úgy, ahogy vártuk. Austin Butler ringbe szállhat az Oscarért az alakítása miatt, mert tényleg nagyon odatette magát és zseniálisan átvette Elvis gesztusait. Sajnos ennyiben ki is merült a dolog és amikor nem Elvist, a showmant kellett hoznia, akkor megmaradt középszerű alakításnak.
om Hanks kiválóan hozta a managert. Nem tudtunk meg róla túl sokat, de a befolyásából mindent megismertünk és ez volt a rendező célja. Egy vérre menő macska-egér játék bontakozott ki a vásznon, ahol a rózsaszín egér üldözi a rémült vagy extázisban lévő közönséget a dalaival, a macska pedig azon töpreng, hogy hogyan tudna úgy jóllakni, hogy közben ne egye meg sem az egeret, sem a közönséget. Persze a végére az egér rájön, hogy a macska milyen játékot játszott, de addigra már késő volt.
z élő legendából már csak a legenda maradt. A rendező nagyon szépen végigvitte a történetet és tökéletes pontossággal juttatott el minden nézőt a csúcsponthoz, hogy mindenki megértse, mindenki átérezze és mindenki megkapja a beteljesülést, amiért megnézte a filmet. A filmben lehetett volna dolgokat jobban összehozni, de a film íve egyszerűen tökéletes. A személyes kedvencem a Memphisi klub jelenet volt. Számomra tökéletesen ábrázolta azt, hogy mennyire fontos szerepet játszott ott a zene.
Egy olyan dolgot láthattunk a filmben, amit szerintem ma élőben sehol sem láthatunk. Elhozta nekünk a történelmet és hagyta, hogy magunkba szívjuk, mint egy kockát a történelem filmjéből. Az egész kompozíció olyan gördülékenyen illett egymáshoz, hogy a végén tényleg felmerült a kérdés, hogy a bemutatott fekete-fehér bevágások, a megnevezett emberek tényleg éltek? Ők tényleg valódi személyek voltak, vagy csak a film kedvéért kerültek be? És tényleg.
A főhősökkel együtt átélhettük a történelem egy darabját, együtt utazhattunk a sikerrel egy olyan korban, amikor a szabad utazás gondolata messzi álomnak tűnt, akár csak Elvis zenéje. A filmnek mégis volt egy fura szokása. Annyira ráépült a pörgésre és Elvis zenéire, hogy ha ez nem fogja meg a nézőt, akkor a néző nagyon csalódottan fog távozni a moziból. Ez tipikusan az a film, amit vagy végig nézel, vagy 20 perc után kikapcsolod és keresel valami mást.
78 Elvis (2022)
Elvis Presley-t a rajongók egyszerűen csak A királyként említik, a legendás sztár élete és munkássága pedig zenészek generációit inspirálta. Ezúttal pedig egy olyan... több»
Szereplők: Tom Hanks, Dacre Montgomery, Kodi Smit-McPhee, David Wenham, Austin Butler
