Jólesően nosztalgikus, de nem csak a múlt mézes-mázas árnyai miatt. Sokszor mosolyogtam, néha meghatódva, mert volt „hopp, ez pont olyan!”-élmény, máskor meg azért, mert láttam, hogy a rendezés és a színészi játék igyekezett többet adni annál, mint amit az újramásolás hozhat. A gyerekeknek biztos élmény, a felnőtteknek pedig van egy plusz réteg – a felelősség, az idő múlása, a család, a kötődések. Összességében nem tökéletes, de épp eléggé szerethető ahhoz, hogy jó döntésnek tartom újranézni, vagy együtt megnézni olyanokkal, akik régi rajongók. És ha azt nézem, mit akart a Disney: nosztalgiát adni, új közönséget bevonni, és közben szerethető maradni – hát ez remekül sikerült.
Jólesően nosztalgikus, de nem csak a múlt mézes-mázas árnyai miatt. Sokszor mosolyogtam, néha meghatódva, mert volt „hopp, ez pont olyan!”-élmény, máskor meg azért, mert láttam, hogy a rendezés és a színészi játék igyekezett többet adni annál, mint amit az újramásolás hozhat. A gyerekeknek biztos élmény, a felnőtteknek pedig van egy plusz réteg – a felelősség, az idő múlása, a család, a kötődések. Összességében nem tökéletes, de épp eléggé szerethető ahhoz, hogy jó döntésnek tartom újranézni, vagy együtt megnézni olyanokkal, akik régi rajongók. És ha azt nézem, mit akart a Disney: nosztalgiát adni, új közönséget bevonni, és közben szerethető maradni – hát ez remekül sikerült.