A film kötelező keveréke egy katasztrófafilmnek és egy családi drámának. Szerintem az alkotók nem a látványelemekre tették a hangsúlyt, az csak körítés egy drámához, amit a túlélés iránti ösztön, a család széthullásától való félelem tölt meg tartalommal. A színészi játék nem túl acélos, Butler két mimikával játssza végig, habár a film sztorija nem is teszi lehetővé a repertoárt. Pár idegesítő részlet, pl. elnöki vészhívás kivitelezésének logikátlansága, a sztori alapját adó betegsége a kisfiúnak: ha valakit belevesznek egy ilyen "csoportba" és ezen tagság felvétele a makkegészség, akkor kizárt, hogy nem ellenőrzik le a tagok eü-i adatait, főleg az USA-ban, ahol szinte minden adat digitálisan rendelkezésre áll. Ettől eltekintve a film sztorija jól pereg, a sok szerencsétlenséget, ami éri a családot, bőven kárpótolja a forgatókönyv szerint a pont akkor, pont ott ért szerencse: Butler pont talál egy északra menő teherautót a céltalan bolyongása során, az utolsó repülő pont akkor indul, amikor a reptérre érnek viszontagságos útjuk végén. A katasztrófa maga szerintem pont elégséges hátteret ad a meneküléshez, nincs előtérbe tolva, habár ennek megfelelően néha gagyi érzetet is keltenek az ezt ábrázoló jelenetek, de a hatást megfelelően szemléltetik. Megnézhető, de maradandó emléket nem nyújt.
A film kötelező keveréke egy katasztrófafilmnek és egy családi drámának. Szerintem az alkotók nem a látványelemekre tették a hangsúlyt, az csak körítés egy drámához, amit a túlélés iránti ösztön, a család széthullásától való félelem tölt meg tartalommal. A színészi játék nem túl acélos, Butler két mimikával játssza végig, habár a film sztorija nem is teszi lehetővé a repertoárt. Pár idegesítő részlet, pl. elnöki vészhívás kivitelezésének logikátlansága, a sztori alapját adó betegsége a kisfiúnak: ha valakit belevesznek egy ilyen "csoportba" és ezen tagság felvétele a makkegészség, akkor kizárt, hogy nem ellenőrzik le a tagok eü-i adatait, főleg az USA-ban, ahol szinte minden adat digitálisan rendelkezésre áll. Ettől eltekintve a film sztorija jól pereg, a sok szerencsétlenséget, ami éri a családot, bőven kárpótolja a forgatókönyv szerint a pont akkor, pont ott ért szerencse: Butler pont talál egy északra menő teherautót a céltalan bolyongása során, az utolsó repülő pont akkor indul, amikor a reptérre érnek viszontagságos útjuk végén. A katasztrófa maga szerintem pont elégséges hátteret ad a meneküléshez, nincs előtérbe tolva, habár ennek megfelelően néha gagyi érzetet is keltenek az ezt ábrázoló jelenetek, de a hatást megfelelően szemléltetik. Megnézhető, de maradandó emléket nem nyújt.