2026.01.28 23:18 Timon Olvasottság: <100x
0

A brutalitás nem igazán csökkent

Nem ez az eddigi legmaradandóbb Ragadozó-film ugyan, készítési sorrend alapján legalábbis, de nem is megy le túl mély szintekre. Ami tetszett: hosszú bolyongás és feszültség után esik csak le nekik, hogy konkrétan egy másik bolygón vannak; újra kreatívak a Ragadozók, ezúttal az emberi oldalt is belekeverik, és bizonyos értelemben nemcsak az ottani őslakos csúcsRagadozók az ellenség. Hozzák rendesen a formájukat, lesből támadnak, nemcsak álca mögül.

Apropó álca - zseniális újítás volt, ahogy egy ember használta az övüket egy az egyben, majd a lezuhant hajóba invitálta őket. Ami ezután jött, az nagyon fordulatos volt, hát még az, amikor a csapat egyik tagja a tuti pillanat elérkeztekor megmutatja igazi oldalát. Azon a helyen, ahol "senkinek sem gyanús". És itt jön képbe a morális kérdés: ki az igazi ragadozó avagy a szörnyeteg? A végén látható két csavarszekvencia által ez a kérdés amúgy magától is feltevődik, amikor egyikük a fogva tartott ragadozót akarja rávenni, hogy vigye el a hajóval. Van, aki látja bennük az emberi szempontból is viszonylag civilizált oldalt, ezek szerint.

A brutalitás nem igazán csökkent

A film, főleg az erdei jeleneteknél, több utalást is tartalmaz az első részre. Csak az a furcsa, hogy a Doki (vagy hogy nevezik) hogyan tudott latinul megnevezni egy növényt, mikor egy másik bolygón vannak?

Összességében a film elmarad valamennyire az előző kettő színvonalától, de a pl. Ragadozók brutalitása nem csökkent sokat.

A magyar fordítás sok helyütt annyira eltér az eredetitől, hogy az már kontextuson kívüli. Angol felirattal néztem, ami sajnos vulgárisabb, de van, amikor a film ettől lesz érthetőbb.

10/6,5

70 Ragadozók  (2010)

akció | kaland | sci-fi | thriller

Egy elit harcosokból álló csapat egy látszólag lakatlan bolygón találja magát. Nem ismerik egymást, de azt sem tudják, hogy kerültek oda. A csapat tagjai az orvos kivételével... több»

0