Elizabeth Banks rendezésében egy bizarr, igaz történeten alapuló fekete komédia, amelyben egy kokaint fogyasztó medve tombol végig az amerikai erdőn. A film groteszk, szürreális és véres stílusa egyszerre idéz grindhouse-bájt és B-filmes zsánereket, miközben 80-as évekbeli zenei és vizuális utalások teszik különlegessé a hangulatot. A cselekmény egyszerű, helyenként logikátlan és inkább egymásra licitáló morbid jelenetek láncolata, mintsem összefüggő történet. A karakterek többnyire sablonosak, bár a sztárgárda – köztük Ray Liotta utolsó filmszerepében – kihozza a maximumot a rájuk bízott szerepekből, de senki nem kap valódi mélységet. A színészi játék korrekt, többnyire karikírozott, Ray Liotta, Keri Russell vagy O’Shea Jackson Jr. jelenléte frissítő, a CGI medve parodisztikus, de működő látvány. A forgatókönyv kiszámítható, vállaltan őrült, de gyakran üresjáratok tarkítják; a rendezés hullámzó minőségű, a poénok pedig vegyesen működnek. Az objektív technikai bravúrok és a szubjektív humor nem mindenkinél talál célba, inkább a trash-vígjátékokat, véres komédiákat kedvelő, felnőtt közönségnek ajánlott alkotás.
Elizabeth Banks rendezésében egy bizarr, igaz történeten alapuló fekete komédia, amelyben egy kokaint fogyasztó medve tombol végig az amerikai erdőn. A film groteszk, szürreális és véres stílusa egyszerre idéz grindhouse-bájt és B-filmes zsánereket, miközben 80-as évekbeli zenei és vizuális utalások teszik különlegessé a hangulatot. A cselekmény egyszerű, helyenként logikátlan és inkább egymásra licitáló morbid jelenetek láncolata, mintsem összefüggő történet. A karakterek többnyire sablonosak, bár a sztárgárda – köztük Ray Liotta utolsó filmszerepében – kihozza a maximumot a rájuk bízott szerepekből, de senki nem kap valódi mélységet. A színészi játék korrekt, többnyire karikírozott, Ray Liotta, Keri Russell vagy O’Shea Jackson Jr. jelenléte frissítő, a CGI medve parodisztikus, de működő látvány. A forgatókönyv kiszámítható, vállaltan őrült, de gyakran üresjáratok tarkítják; a rendezés hullámzó minőségű, a poénok pedig vegyesen működnek. Az objektív technikai bravúrok és a szubjektív humor nem mindenkinél talál célba, inkább a trash-vígjátékokat, véres komédiákat kedvelő, felnőtt közönségnek ajánlott alkotás.