A film képi világa méltó Koltai Lajos operatőr munkásságához, így erre igazán nem lehet panaszunk. A forgatókönyvet is jó érzékkel írták, jól keretezi Semmelweis élettörténetét a kiválasztott bécsi időszak. Kiváló színészek játszanak a filmben.
Mégis elveszett a lényeg. Különösen a párbeszédek minősége, a hanglejtés hagy kívánnivalót maga után. Az elvárható karizmatikus erő egyszerűen hiányzik. Értelmezhetetlen egyes erős jelenetek során, hogy mennyire hétköznapi és erőtlen a hang, a kifejezés. Semmelweis karaktere egyszerűen nem konzekvens. Nem tudom eldönteni, hogy ez rendezői hiba-e, hogy Koltainak kellett volna kihoznia Vecseiből az erős férfit, sorsfordító orvosi karaktert, vagy Vecsei nem felelt meg a szerepre.
Inkább a rendezőre tippelnék, mert a többi színésznél is voltak hasonló problémák. Helyenként egy hallmarkos felszínes drámára emlékeztetett a párbeszéd.
Nyilván lehetetlen összehasonlítani az 1952-ben készült, Bán Frigyes rendezte előző életrajzi filmmel, de arra 20 év távlatából is emlékszem, ahogy Apáthi Imre rendet csap a kórházban.
Jó, hogy készült egy új alkotás, nem is baj, ha a fiatalok is friss formában látják egy fontos orvos sorsát, de művészi magasságot ne várjunk tőle. Ismeretterjesztő és emléket állító mivoltában 4 csillagot érdemelne, de összességében csak 3-at tudok adni rá.
A film képi világa méltó Koltai Lajos operatőr munkásságához, így erre igazán nem lehet panaszunk. A forgatókönyvet is jó érzékkel írták, jól keretezi Semmelweis élettörténetét a kiválasztott bécsi időszak. Kiváló színészek játszanak a filmben. Mégis elveszett a lényeg. Különösen a párbeszédek minősége, a hanglejtés hagy kívánnivalót maga után. Az elvárható karizmatikus erő egyszerűen hiányzik. Értelmezhetetlen egyes erős jelenetek során, hogy mennyire hétköznapi és erőtlen a hang, a kifejezés. Semmelweis karaktere egyszerűen nem konzekvens. Nem tudom eldönteni, hogy ez rendezői hiba-e, hogy Koltainak kellett volna kihoznia Vecseiből az erős férfit, sorsfordító orvosi karaktert, vagy Vecsei nem felelt meg a szerepre. Inkább a rendezőre tippelnék, mert a többi színésznél is voltak hasonló problémák. Helyenként egy hallmarkos felszínes drámára emlékeztetett a párbeszéd. Nyilván lehetetlen összehasonlítani az 1952-ben készült, Bán Frigyes rendezte előző életrajzi filmmel, de arra 20 év távlatából is emlékszem, ahogy Apáthi Imre rendet csap a kórházban. Jó, hogy készült egy új alkotás, nem is baj, ha a fiatalok is friss formában látják egy fontos orvos sorsát, de művészi magasságot ne várjunk tőle. Ismeretterjesztő és emléket állító mivoltában 4 csillagot érdemelne, de összességében csak 3-at tudok adni rá.