2024.01.02 22:22 Yosihiro Olvasottság: <100x
0

Barátnő

Háát ma erre a filmre esett a választásom. Ahogy láttam, eléggé lehúzták ezt a filmet, de mégis, nekem tetszett. Sőt tudott adni olyan érzelmeket, ami akár a való életben is megállja a helyét. A vígjáték része szerintem jó lett, és nem lett kiemelkedő, néhol úgymond „túltolják”, de mégis szerethető poénok és vicces jelenetek szerintem jól illeszkednek a filmbe.

A történet akár valóságos is lehet, de én nem ezt néztem, hanem a mondanivalóját. Két ellentétes karakter, két élethelyzet. Gazdagság és végrehajtás, két véglet. Az elkényeztetett fiú, aki szorongási problémákkal küzd, mondhatni, kikerül a komfortzónájából, és egy életre szóló élményeket szerez, sőt a felnőtté válás lépcsőin lépdel, ahol komoly érzelmek is megfordulnak benne.

Barátnő

Mindez számára most a világot jelenti, de megtudja az igazságot, és összedől benne egy világkép. Szüleit hibáztatja elsősorban, aztán a barátnőjén vezeti le a csalódottságot. A másik oldalon viszont az életben maradás, a ház és számlák bűvöletében egy mindenre elszánt nőt láthatunk, aki a cél érdekében elszánt, nemhogy belerázódik, de egyre közelebb kerül a fiúhoz, aki olyan plusz dolgokat mutat és ad neki, amivel meg tudja változtatni az életét. Tehát a végletek összehozása majdnem szerelembe fordul, ami a végére egy barátsággá alakul, és ez már magában szép. Azokat az érzelmi húrokat, amiket megpendítenek a film alatt, szerintem lehet érzeni. Nem azt kell látni, hogy „bohóckodnak”, hanem, hogy mit érezhetnek a szereplők, vagyis a történet mit is akar elmondani. Ha ezt az oldalát nézem, akkor egy remek vígjátékot kapunk. Összességében a történet jó, a forgatókönyv jó, a rendezés szerintem remek lett. A szereplők hozzák a karaktert, sőt, tudnak adni a filmhez, történethez. A hangi, képi effektek jól sikerültek. Én megadom az öt csillagot, mert szerethető, értékes vicces filmet kaptam, és éreztem azt, amit adni akart a film. Lehet nem szeretni, lehúzni, mégis ha jobban megnézzük, egy jó filmet kapunk jó vígjátékkal. A pozitívumok mindenképp maga a karakterek és amit adnak, gondolok itt a fiú zongora-előadására, ami ugyan hamiskásnak tűnhet, de mégis egy jó előadás. Jennifer pedig egy olyan összetett alkotást ad, amire azt kell mondjam, remek lett. Olyan jelent, mint a tengerparti vagy az autós, ami igazán belevaló, őrült játék, és van, amikor a komoly érzelmi rész bontakozik ki belőle. További plusz, hogy a történet nem lankad le, hanem mindig tovább pörög új impulzus. A végére pedig egy happy endet láthatunk, és plusz a kutya egy remek választás lezárásképp. Én még egy folytatást is el tudnék képzelni a két karakterről, ahogy továbblépnek. A fiú az egyetemen, és a lány egy másik városban. Szóval szerethető szerintem, többször nézhető vígjáték, én csak ajánlani tudom. Üdv: Yosi

vígjáték

Maddie (Jennifer Lawrence) szerencsétlenül járt, el fogja veszíteni a házát, és egy bírósági végzéssel kell szembeszállnia, hogy visszakapja a vagyonát – kezdve az... több»

0