Guillermo del Toro elkészítette saját, régóta dédelgetett adaptációját a Frankenstein, or The Modern Prometheus című Shelley-regényből, és így már mi is részesei lehetünk az új, erősen vizuális, gótikus stílusú álomprojekt-adaptációnak. Az alkotás nagy stábbal, művészi ambícióval készült látványos kidolgozású, amelyben a rendező visszatér a szörnyek iránti "empátiájához" és újfajta nézőpontból közelíti meg az ismert történetet. Ez a verzió is tartalmaz egyedi részleteket, amelyeket korábban ritkán láttunk — például a teremtő és teremtmény egymáshoz való viszonyát illetően. Ha valaki a szó legfélelmetesebb értelmében vett, klasszikus horrorélményre vágyik, lehet, majd kis csalódással úgy érzi, hogy egy kicsit más irányba mozdult el az új változat. Vizuálisan rendkívül erőteljes. A díszletek, fény-árnyék használat, kosztümök mind művészi szintre emelik a történetet. A színészi alakítások igen erőteljesek, katartikusak mind Jacob Elordi és Oscar Isaac esetében. A teremtmény emberi, inkább tragikus figura, mint szörny. Viktor mélyen emberi, nem pusztán őrült tudós. Összevetve az eddig látott Frankenstein-filmekkel ez nem a horror bugyraiban fortyogó, nem annyira rémisztő produkció. Sokkal inkább érzelmesebb vonalat követve finomabb, művészi módszereket használó verziót kaptunk, ahol a lény nem gonosz, hanem a szeretet útkeresője, a tragédia és az empátia felé forduló gótikus dráma.
Guillermo del Toro elkészítette saját, régóta dédelgetett adaptációját a Frankenstein, or The Modern Prometheus című Shelley-regényből, és így már mi is részesei lehetünk az új, erősen vizuális, gótikus stílusú álomprojekt-adaptációnak. Az alkotás nagy stábbal, művészi ambícióval készült látványos kidolgozású, amelyben a rendező visszatér a szörnyek iránti "empátiájához" és újfajta nézőpontból közelíti meg az ismert történetet. Ez a verzió is tartalmaz egyedi részleteket, amelyeket korábban ritkán láttunk — például a teremtő és teremtmény egymáshoz való viszonyát illetően. Ha valaki a szó legfélelmetesebb értelmében vett, klasszikus horrorélményre vágyik, lehet, majd kis csalódással úgy érzi, hogy egy kicsit más irányba mozdult el az új változat. Vizuálisan rendkívül erőteljes. A díszletek, fény-árnyék használat, kosztümök mind művészi szintre emelik a történetet. A színészi alakítások igen erőteljesek, katartikusak mind Jacob Elordi és Oscar Isaac esetében. A teremtmény emberi, inkább tragikus figura, mint szörny. Viktor mélyen emberi, nem pusztán őrült tudós. Összevetve az eddig látott Frankenstein-filmekkel ez nem a horror bugyraiban fortyogó, nem annyira rémisztő produkció. Sokkal inkább érzelmesebb vonalat követve finomabb, művészi módszereket használó verziót kaptunk, ahol a lény nem gonosz, hanem a szeretet útkeresője, a tragédia és az empátia felé forduló gótikus dráma.