HM Customs and Excise Meglehetősen komor és lassú folyású thriller jellegű történet. Nem az akcióra, hanem a karakterek belső vívódásaira és a morális dilemmákra fókuszál. Tetszett a 90-es évekbeli környezetet, és az angol precizitással vezetett színészi játék. Maga a történetvezetés nem a szokásos netflix-akciótempóban pörög, kevésbé dinamikus - amitől a sorozat időről időre elveszíti a feszültséget. Nekem a sorozat inkább felnőtt drámaként élvezhető és a brit konzervatív hangulata miatt kellemes szórakozás.
Bátrabb történetvezetés, hatalmas csavar Egy 41 éves nőt holtan találnak – a gyilkosa hónapokig a sötétből figyelte, fotókkal és para gyerekdalokkal hergelve. A szálak egy régi, kísértetiesen hasonló diákgyilkossághoz vezetnek, így a Thulin-Hess párosnak ismét bele kell állnia a sárba. Miközben a saját démonaikkal és egymással is küzdenek, felbukkan a múltból Marie Holst is, aki még mindig a lánya halála miatt szomjazik válaszokra. A látvány nyomasztó, a feszültség pedig pattanásig feszül. Bár a tempó néha belassul, és a mondókás fenyegetés nem üt akkorát, mint a gesztenyebábuk, a főszereplők közti kémia és a sötét északi hangulat miatt ez még mindig az egyik legerősebb krimi a streaming-piacon.
Alulértékelt őszinteség Kevesen érzik majd azt az empátiát, akik hajlandóak a felszín alá nézni. Pedig ez a sorozat nem egy klasszikus, sajnálkozó melodráma, hanem egy hús-vér ember dühös, vágyakozó, olykor önző vagy éppen cinikus küzdelme a sorsával. Vállalja a szexualitását, ami még mindig tabu a képernyőn, ha kerekesszékes karakterről van szó, és sok nézőnek kényelmetlen lehet ezzel szembesülni. Santita nem akar áldozat lenni, nem a szánalomra építi az identitását, és ez a fajta nyers őszinteség néha ridegnek hathat a tökéletesre csiszolt rendezéshez szokott szemnek. Igaz, a rendezés néha döcögős, a tempó néha egyenetlen, de a mondanivalója nagyon erős– miszerint a MÉLTÓSÁG és a VÁGY nem tűnik el a mozgásképessé... több»
Bosszúdráma új köntösben Ez a sorozat nem a 2004-es Denzel-mozi koppintása vagy folytatása, hanem az eredeti könyvek alapján újragondolt változat az egész sztori. A hangulat ismerős lesz, az alap egy megtört, piafüggő ex-katona, John Creasy (Yahya Abdul-Mateen II), aki testőrnek áll egy gazdag család mellé, de amikor elrabolják a rábízott lányt, elszabadul nála a pokol. A Netflix mostani verziója sokkal mélyebbre megy, Creasy nemcsak a bűnözőkkel, hanem a saját PTSD-jével és démonaival is keményen küzd. Míg a régi film két óra alatt lezavarta a bosszút, itt több epizódon keresztül kapjuk az arcunkba a sötét, lélektani drámát és a brutális akciót. Mexikóváros helyett most Rio de Janeiro utcáin indul a darálás, ami ad... több»
A nyers, megállíthatatlan erő Ismerd meg Sashát, a profi sziklamászót, aki épp élete legnagyobb érzelmi mélypontján van. Hogy valahogy összekaparja magát a gyász után, bedobja a közösbe az ausztrál vadont: elvonul a világ végére, hogy a sziklák között tisztázza le a dolgait. De a lazulásnak gyorsan lőttek, amikor képbe kerül Ben, a gátlástalan embervadász. Ő nem csak egy sima pszichopata; imád játszani az áldozatával, ad egy kis előnyt, aztán indul a brutális macska-egér harc a semmi közepén. Oké, a Csúcsragadozó sztorija nem váltja meg a világot – láttunk már ezer hasonlót, a túlélő-thriller műfajának szinte minden kliséjét felvonultatja. Mégis, hiába a lerágott csont téma, a feszültség végig ott vibrál a képernyőn, és ... több»
NA Közönséges kémek (2026)
Meglehetősen komor és lassú folyású thriller jellegű történet. Nem az akcióra, hanem a karakterek belső vívódásaira és a morális dilemmákra fókuszál. Tetszett a 90-es évekbeli környezetet, és az angol precizitással vezetett színészi játék. Maga a történetvezetés nem a szokásos netflix-akciótempóban pörög, kevésbé dinamikus - amitől a sorozat időről időre elveszíti a feszültséget. Nekem a sorozat inkább felnőtt drámaként élvezhető és a brit konzervatív hangulata miatt kellemes szórakozás.