Az alaptörténet, ami egy könyvadaptáció, jól indul – egy rejtélyes thriller a nyílt tengeren! Egy újságíró (Laura szerepében Keira Knightley) úgy dönt, hogy elfogadja a gáláns meghívást egy luxus hajóútra, ahol gazdag utitársakkal töltheti idejét. A norvég jachtkirándulást a tulajdonos szervezi gyógyíthatatlan rákbeteg felesége előtti hódolata és megbecsülése jeléül. A tehetős vendégsereget a gazdagok soraiból felsorakozó vezérigazgatók, rocksztárok, influenszerek, orvosok, pénzemberek alkotják. Első látásra igazán csak Laura nem illik bele ebbe az elit társaságba. Indul az utazás és ezzel kezdetét veszi egy pszichológiai játéksorozat, ahol már az első este különös titkok bukkannak fel, ahol a sötét jachtfolyósók inkább börtönfolyósókká változnak Laura számára. A film, alig több mint másfél órás és egyáltalán nem sietős a tempó. Sőt néha kissé unalmas feladat a várakozás, hogy a cselekmény meghozza a várt feszültséget és talpon maradjon. Sokáig csak a tenger háborog – meg a néző -, majd a film második felében kapunk némi irányváltást és ingerültséget. A mozi végül szerényen, de teljesíti műfaji feladatát, de soha nem éri el az Agatha Christie féle magasságot.
Az alaptörténet, ami egy könyvadaptáció, jól indul – egy rejtélyes thriller a nyílt tengeren! Egy újságíró (Laura szerepében Keira Knightley) úgy dönt, hogy elfogadja a gáláns meghívást egy luxus hajóútra, ahol gazdag utitársakkal töltheti idejét. A norvég jachtkirándulást a tulajdonos szervezi gyógyíthatatlan rákbeteg felesége előtti hódolata és megbecsülése jeléül. A tehetős vendégsereget a gazdagok soraiból felsorakozó vezérigazgatók, rocksztárok, influenszerek, orvosok, pénzemberek alkotják. Első látásra igazán csak Laura nem illik bele ebbe az elit társaságba. Indul az utazás és ezzel kezdetét veszi egy pszichológiai játéksorozat, ahol már az első este különös titkok bukkannak fel, ahol a sötét jachtfolyósók inkább börtönfolyósókká változnak Laura számára. A film, alig több mint másfél órás és egyáltalán nem sietős a tempó. Sőt néha kissé unalmas feladat a várakozás, hogy a cselekmény meghozza a várt feszültséget és talpon maradjon. Sokáig csak a tenger háborog – meg a néző -, majd a film második felében kapunk némi irányváltást és ingerültséget. A mozi végül szerényen, de teljesíti műfaji feladatát, de soha nem éri el az Agatha Christie féle magasságot.