A DJ Ahmet egy rendkívül sajátos hangvételű alkotás, amelyben a macedón falu rögvalósága és a lüktető digitális álmok feszülnek egymásnak. A történet középpontjában egy tinédzser fiú áll, akinek szárnyaló terveit a sors és a családi kötelesség váratlanul földhöz vágja: az apja hazahívja pásztornak, így hősünk az iskolát elhagyja, hogy diplomás lemezlovas helyett egyszerű juhpásztor váljon belőle a kopár lankákon. Georgi Unkovski, aki a filmet rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi, mesterien ábrázolja a modern lét és a régi világ találkozása okozta súrlódásokat. A történetben a fojtogató tradíció nem csupán teher, hanem egy mélyebb belső utazás kezdete is. A látványvilágot remekül festi alá Alen Sinkauz és Nenad Sinkauz atmoszférikus zenéje, miközben a szereplők – köztük Arif Jakup, Agush Agushev és Dora Akan Zlatanova – sallangmentes, hiteles játéka teszi igazán élővé a dráma és a vígjáték határmezsgyéjén egyensúlyozó darabot. Bár a téma súlyos, egyáltalán nem esett nehezemre megnézni, sőt, kifejezetten jó volt látni ezt a sajátos kelet-európai életerőt. Egy igazán klassz film született, amit az IMDb értékelés is alátámaszt. Olyan alkotás ez, amely a juhaklok szaga és a techno ütemei között keresi az emberi boldogulás útját. Nálam 5/5 csillag
A DJ Ahmet egy rendkívül sajátos hangvételű alkotás, amelyben a macedón falu rögvalósága és a lüktető digitális álmok feszülnek egymásnak. A történet középpontjában egy tinédzser fiú áll, akinek szárnyaló terveit a sors és a családi kötelesség váratlanul földhöz vágja: az apja hazahívja pásztornak, így hősünk az iskolát elhagyja, hogy diplomás lemezlovas helyett egyszerű juhpásztor váljon belőle a kopár lankákon. Georgi Unkovski, aki a filmet rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi, mesterien ábrázolja a modern lét és a régi világ találkozása okozta súrlódásokat. A történetben a fojtogató tradíció nem csupán teher, hanem egy mélyebb belső utazás kezdete is. A látványvilágot remekül festi alá Alen Sinkauz és Nenad Sinkauz atmoszférikus zenéje, miközben a szereplők – köztük Arif Jakup, Agush Agushev és Dora Akan Zlatanova – sallangmentes, hiteles játéka teszi igazán élővé a dráma és a vígjáték határmezsgyéjén egyensúlyozó darabot. Bár a téma súlyos, egyáltalán nem esett nehezemre megnézni, sőt, kifejezetten jó volt látni ezt a sajátos kelet-európai életerőt. Egy igazán klassz film született, amit az IMDb értékelés is alátámaszt. Olyan alkotás ez, amely a juhaklok szaga és a techno ütemei között keresi az emberi boldogulás útját. Nálam 5/5 csillag