A nyomott hangulata és a főszereplő viselkedése miatt jól kelti a feszültséget. Nem a tipikus "benyit a résnyire nyitva hagyott szobaajtón, ahonnan hangokat hall, és az arcába ugrik valami"-fajta film. Bár ebben is van pár jelenet, ahol hanghatásokkal próbáltak operálni, de nem ez jellemzi. Sokkal lassúbb... A sötét, régies helyszínek és a hosszú, csendes jelenetek izzasztóvá teszik. A főhős lelki traumája, az abból bevillanó képek/emlékek és az azzal való elszámolás is igazán illik a film hangulatához. Mindemellett pedig láthatjuk, ahogy átértékeli a dolgokat, és bár nem gyökeresen, de megváltozik (ezt leginkább utalás jelleggel kapjuk meg).
A nyomott hangulata és a főszereplő viselkedése miatt jól kelti a feszültséget. Nem a tipikus "benyit a résnyire nyitva hagyott szobaajtón, ahonnan hangokat hall, és az arcába ugrik valami"-fajta film. Bár ebben is van pár jelenet, ahol hanghatásokkal próbáltak operálni, de nem ez jellemzi. Sokkal lassúbb... A sötét, régies helyszínek és a hosszú, csendes jelenetek izzasztóvá teszik. A főhős lelki traumája, az abból bevillanó képek/emlékek és az azzal való elszámolás is igazán illik a film hangulatához. Mindemellett pedig láthatjuk, ahogy átértékeli a dolgokat, és bár nem gyökeresen, de megváltozik (ezt leginkább utalás jelleggel kapjuk meg).