Nekem személyszerint' nagyon tetszett, hogy egy kutyi szemszögéből mutatták be ama 6. érzéket, ami erősen rájuk jellemző.
Megjegyezvén: nem csak a kutyikra, hanem a kisgyerekekre is...
Bevallom, annak idején volt "váltásban" két kutyusom, akik jópárszor rám hozták a parát, amikor hosszasan el-el bambultak kizökkenthető mentesen főleg szobasarkokba, és persze mikor...általában az éjszaka kellős közepén.
Pedig abban a lakásban semmi olyan nem történt, ugyanis megépítést befejezően friss lakosok voltunk 35 évig...szóval érdekes.
Nah de visszatérve az alkotásra, szerintem ez egy pofonegyszerű történet volt egy elátkozott házról, ami több generációt tett a sírba fiatalon...valami identitás által.
De nem spoilerezek többet, ezt látni, megérteni kell.
Természetesen ez nem mindenkinek lesz tetszetős az ingerküszöbének, vagy az ízlésvilágának, de nekem 10/10.
Az első perctől kezdve, a legutolsóig lekötött, folyamatos feszültségben tartva a képernyő előtt.
Izgalmas volt, hogy arcokat nem, vagy épphogy csak mutatván, nagy százalékban a kutyára összpontosít folyvást a kamera, de ez is a lényeg, nem az ember.
A képi, látvanyvilág remek, a hanghatások tökéletes beillesztése kerek egész.
Volt egy többször elhangzó hanghatás, ami olybá ismerősen csengett valahonnan, aztán beugrott: Interjú a vámpírral filmben, amikoris' ha jól emlékszem Lestatot megérezvén Louis bemegy ama bizonyos elhagyatott házba...nah ott volt ez a "hangeffekt"...sztem.
Nekem személyszerint' nagyon tetszett, hogy egy kutyi szemszögéből mutatták be ama 6. érzéket, ami erősen rájuk jellemző.
Megjegyezvén: nem csak a kutyikra, hanem a kisgyerekekre is...
Bevallom, annak idején volt "váltásban" két kutyusom, akik jópárszor rám hozták a parát, amikor hosszasan el-el bambultak kizökkenthető mentesen főleg szobasarkokba, és persze mikor...általában az éjszaka kellős közepén.
Pedig abban a lakásban semmi olyan nem történt, ugyanis megépítést befejezően friss lakosok voltunk 35 évig...szóval érdekes.
Nah de visszatérve az alkotásra, szerintem ez egy pofonegyszerű történet volt egy elátkozott házról, ami több generációt tett a sírba fiatalon...valami identitás által.
De nem spoilerezek többet, ezt látni, megérteni kell.
Természetesen ez nem mindenkinek lesz tetszetős az ingerküszöbének, vagy az ízlésvilágának, de nekem 10/10.
Az első perctől kezdve, a legutolsóig lekötött, folyamatos feszültségben tartva a képernyő előtt.
Izgalmas volt, hogy arcokat nem, vagy épphogy csak mutatván, nagy százalékban a kutyára összpontosít folyvást a kamera, de ez is a lényeg, nem az ember.
A képi, látvanyvilág remek, a hanghatások tökéletes beillesztése kerek egész.
Volt egy többször elhangzó hanghatás, ami olybá ismerősen csengett valahonnan, aztán beugrott: Interjú a vámpírral filmben, amikoris' ha jól emlékszem Lestatot megérezvén Louis bemegy ama bizonyos elhagyatott házba...nah ott volt ez a "hangeffekt"...sztem.