2015.10.24 23:47 Sodanth Olvasottság: <100x
1

Fantasztikus élmény volt

Ritkán van az, hogy egy romantikus vígjáték, képes nagyon erős drámára és fordítva, a dráma szórakoztató vígjátékra. A Napos oldal 2012 és az utóbbi évek legjobb mozija volt Hollywoodban. Nem akárki vette a kezébe a rendezést, mint az isteni David O. Russell, aki akkor már megmutatta a The Fighterrel és a Sivatagi cápákkal, hogy bezony lehet másképp is szórakoztatni. A film tulajdonképpen minden Hollywoodi, az általam kevésbé kedvelt romantikus-vígjáték mozi sémáját felrúgja.

A nagyon szép és tökéletes, de mű szereplők helyett, itt egy megtört, elmegyógyintézetben kezelt pacák a főszereplő, akinek barátai és családja is hemzseg az őrültektől. De fel is tehetjük a kérdést tulajdonképpen, ki számít normálisnak? Mi az hogy normális? Érdemes elgondolkodni rajta. Pat (Cooper) egy lelkileg sérült fickó, megvannak a hibái, de azért próbál kimászni a gödörből. Apja a bogaras és erőszakos focista (De Niro isteni) és anyja (Weaver) aki minden áron össze akarja tartani a széteső családot, vagy Danny (Tucker), aki hol bent, hol kint van a diliházból.

Fantasztikus élmény volt

De mégis a filmet, a szintén problémás, de nagyon is életrevaló Tiffany karaktere uralja, akit nagyon jól és természetesen játszik el Jennifer Lawrence, megérdemelt volt a szobrocska érte. Bájos film ez, őszinte, van kritikája a műfaj és önmaga felé is, a karakterek szép fejlődésen mennek keresztül megérdemelt az összeborulás a végén és igen mindenki képes átbillenni arra a bizonyos Napos oldalra, és ha végül találunk valakit, aki az igazinak számít az ne engedjük el, kapaszkodjunk belé! Ajánlott mozi!

77 Napos oldal  (2012)

dráma | romantikus | vígjáték

Pat (Bradley Cooper) 8 hónapot töltött elmegyógyintézetben idegösszeroppanása miatt, ezalatt feleségét, állását és házát is elvesztette, mégis bizakodva áll az... több»

1