A film összbevétele 14 000 000 dollár volt (imdb.com).
Audrey Hepburn ebben az időszakban éppen karrierjének egy jelentős imázsváltására készült, szeretett volna végre kilépni a kislányos naiva szerepből, amelybe beskatulyázták. Így Holly szerepe éppen kapóra jött számára.
A regénytől nemcsak nyelvezetét illetően, hanem egyes cselekménysorokban is el kellett térniük a film készítőinek a szigorú cenzúra miatt. Ki kellett például hagyni a Holly (Cily) biszexualitására utaló szálat is, valamint egyes szereplők tulajdonságát is csökkentették (Mag Wildwood például a regényben jelentős szereppel bír, Cily lakótársa is lesz egy rövid időre, a filmben azonban csak egy a sok vendég közül, akik megjelennek Holly party-ján). A legnagyobb változtatást azonban a történet végén eszközöltek, a regény nyitott, de nem túl boldog jövőt sejtető végével szemben ugyanis a film egy igazi hollywood-i happy end-el ér véget.
Truman Capote Holly Golightly figuráját (a film alapjául szolgáló regényben Cily Hebrentch-nek hívták) Carol Grace-ről mintázta, aki igen jó barátja volt az írónak (továbbá arról is ismert, hogy ő volt Walter Matthau felesége). Holly egyes tulajdonságait pedig Gloria Vanderbilt és Ooana Chaplin jellemvonásaiból gyúrta össze.
A Moon River-ért a Legjobb betétdal Oscar-díjat vehette át Henry Mancini és Johnny Merkel. Annak ellenére, hogy majdnem kivágták a dalt a filmből, amelyet végül Audrey Hepburn felháborodására visszatettek a filmbe.
A film nemcsak az öltözködésben teremtett divatot (mindenkinek volt a gardróbjában volt egy fekete ruha, sokan hordták hajukat feltornyozva, s jártak hatalmas sötét napszemüvegben), hanem a kisállatkereskedésekben a vörös macskák iránt is megnövelte a keresletet.
Truman Capote, az eredeti regény írója, úgy jellemezte a filmet, mint csöpögős valentin napi üdvözlet Audrey Hepburnnek címezve.
Európában sok helyen megváltoztatták a számukra nem túl sokat mondó címet. Franciaországban Diamants sur canapé (Gyémántok a kanapán) címmel forgalmazták.
Henry Mancinit, a dalszövegírót a híres Moon River című dal megírására Audrey Hepburn személye inspirálta. Majdnem egy hónapig tartott, mire megszületett a dal.
A zárójelenetben látható macskát egy tigriskölyök alakította, amelynek valamelyik felmenője a Paramount 1951-es vígjátékában Rhubarb szerepében tűnik fel.
George Peppard Lee Starsberg híres színésziskolájában tanult, amelynek a módszere messze állt Audrey Hepburn színészi technikájától. Ebből kifolyólag a két színésznek többször voltak nézeteltérései a forgatás alatt.
Audrey Hepburn nem szerette ha nézik munka közben, ám a híres reggelizős jelenet forgatásánál több ezer bámészkodó gyült össze, így a színésznő sorra elrontotta a jeleneteit. Ezzel annyira felidegesítette Franz Planer operatőrt, hogy az véletlenül megérintett egy magasfeszültségű kábelt, és áramütés érte. Hepburn annyira restelte a dolgot, hogy végül összeszedte magát, s végül tökéletesen felvették a jelenetet.
Az Álom luxuskivitelben Audrey Hepburn és Franz Planer operatőr negyedik közös munkája a Római vakáció, az Egy apáca története és a Nincs bocsánat után.
Audrey Hepburn először nem akarta elvállalni a szerepet, így a producernek, Martin Jurrow-nak és a rendezőnek, Blake Edwards-nak kellett rábeszélnie őt. Azt mondták neki, hogy nem örömlányt keresnek, hanem egy kissé félnótás romantikust, egy vérbeli álmodozót.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
