Papírból és műanyagból készítették a kardokat és egyéb fegyvereket. A pajzsokat például a tojástartó készítéséhez használt anyagból, amit műanyagfóliával vontak be, így teljesen élethűnek tűntek és jóval könnyebbek is voltak.
A filmben látható állatoknak egy évvel korábban meg kellett tanítani a forgatási követelményeket, ugyanis nem voltak hozzászokva a kötött életvitelhez.
Az Egri vár másolatát először a Velencei tó közelében akarták megépíteni, de ez a terület nem felelt meg a rendező elképzeléseinek.
Az 1968-as, nagy sikerű film előtt 1923-ban Gárdonyi regényéből Fejős Pál a saját forgatókönyve alapján megrendezte némafilm formájában az Egri Csillagokat, de sajnos csúfos bukás lett.
A film részleteiben minden nap megtekinthető a Dobó István Vármúzeum Gótikus Püspöki Palotájának kiállítótermében.
Az elkészült film az 1948 óta bemutatott magyar filmek közül a harmadik helyet szerezte meg kilencmillió feletti nézőszámmal.
A forgatáson a török hadsereg harcosait magyar kiskatonák alakították. 5000 sorkatonát vezényeltek ki erre a célra.
A filmet nemcsak itthoni, hanem bulgáriai helyszíneken is forgatták.
A vár kigyulladása nem szerepelt a forgatókönyvben, az egy véletlen baleset következménye.
Az elkészült filmben több baki is látható: felbukkan egy Tv torony, egy Csepel teherautó és egy traktor keréknyom is.
A film jeleneteinek egy részét Pilisborosjenő határában forgatták, ahol külön e célból felépítették az egri vár másolatát. A vár azóta pusztul, de még ma is látogatható.
A vár ostrománál az egyik török harcos kezén karóra látható.
A nagy távolságú jeleneteknél az embertömeget lufikkal pótolták. A forgatáson szereplő tevék közül egy teve megszökött.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
