Egy falusi keresztelőn találkozik Gócza Menyhért és sógora, Fodor András. A szertartás után felelevenedik kétféle értelmiségi magatartást tükröző életútjuk. Gócza, a felkapott szobrász sorra eladta régi álmait, Fodor, a zárkózott iskolaigazgató viszont börtönévei dacára is hűségesen kitartott az elvei mellett. Az ital és az emlékek felszakítják az életük kudarca okozta sebeket: Menyusnak saját silánysága, Andrásnak tehetetlensége fáj...
Az biztos, hogy ez a film nem kerül a kedvenceim közé. Az a töméntelen flashback sorozat (legalább öt idősíkot számoltam össze) a végére – legalábbis számomra – nem állt össze teljes egésszé. Legalább egy-egy évszám feltűnése segítette volna a szeren... Többcsétlen nézőt, hogy most hol is vagyunk, mikor is történik a jelenet. Ilyen kis segítséget sem kaptunk az azóta már csak az égi filmstúdióban munkálkodó rendezőtől. Egyedül a két sajnos már régen elhunyt színészóriás (Ruttkai és Latinovits) szereplése miatt néztem végig, pedig a későbbi Gábor Gábor (Koltai János) savanyú ábrázata már-már arra késztetett, hogy lemondjak a film nyújtotta „műélvezet”-ről. Az "átlagos" értékelést még Latinovits alakítása sem tudta magasabbra emelni, de nélküle az értékelésem vagy rossz, vagy nézhetetlen lenne.
A Mad Max előzményfilmje, a Furiosa: Történet a Mad Maxből akciódús élményt ígér, többek között egy ambiciózus 15 perces jelenetet, amelyhez 78 napnyi...