Szingapúr, 1942: a japán hadsereg lerohanja az országot, és foglyul ejti a külföldi kolónia tagjait. Külön internálják a férfiakat és külön az asszonyokat és gyermekeket. Az asszonyok táborában játszódik az emberi méltóság legyűrhetetlenségét szimbolizáló megindító történet. A táborban mostoha körülmények uralkodnak: fogytán a víz, az élelem és a gyógyszer. Adrienne a londoni Royal College of Music növendéke volt. Ugyanúgy fél, mint a többi asszony, mégis erejét összeszedve kórust alakít a tábor lakóiból, az őrök ellenállása közepette. A megaláztatások során a zene egyetemes nyelve nyújthat egyedül reményt a soknemzetiségű közösségnek.
1997-es háborús film a japánok által 1942 februárjában elfoglalt Szingapúrból Szumátrára telepített többnyire európai foglyok életéről. A lágerélet ott is borzalmas volt, 1945 augusztus végig, majdnem a japán kapitulációig tartott. Egy női tábor élet... Többét mutatja be a film sok szörnyűséggel, neves sztárok nagyon jó alakításai (Glenn Close, Frances McDormand, Cate Blanchett, et al.) emelik a film színvonalát. Újra azért nem nézném meg. Valóságos csoda, hogy 60-70 év múlva Szingapúrban van a világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP! Micsoda épületek állnak ebben a kis városállamban!