Egy céltalan ember

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az ütős, szokatlan szitut felvázoló kezdés után én nagy csattanóra számítottam. Ez viszont lagymatagon, magától oldódott meg. Számomra nem volt feloldozás a film, mert talány maradt, hogy most kibékültek-e testvérek vagy sem. Csupa klisé, csak langyos víz.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Azért ez a török film rögtön úgy kezdődik, hogy "beléd rúg" egyet, amikor a főszereplő gyermekként a bátyja miatt/helyett kerül javítóintézetbe, majd börtönbe. Utána ugrunk egyet, és a szabadulásakor láthatjuk, hogy mennyire nehéz újrakezdenie (vagyi... Többs nála elkezdenie) az életet a börtön után. Kilátástalan helyzetében még csőstül jön a baj, és az unokahúga is az ő gondja lesz, döntenie kell, hogy idegenek kezébe adja, vagy ő gondoskodik róla. De ez az angyali gyermek képes rá, hogy megmentse az életét, segítségével kétszer annyira próbálkozik, hogy sikerüljön összeszednie magát. A gyermek segít neki otthont találni. Így kettős a film: ami a főszereplővel történik, azon elborzadtam, de a gyermeki szeretet reményt ad, hogy minden megoldható. Amikor mutatják, hogy a javítóintézetben megverik, mert szerintük nem jól mosott kezet, összeszorul az ember szíve. Milyen szülő képes ezt tenni a gyermekével? Szomorú történet, de aranyos, ahogyan a kislány felolvasztja a főszereplő reményvesztett szívét.

A török film egy kedves, érzelmi utazás, egy kis drámai feszültséggel kombinált mesebeli segédlet az élet rögös útján felbukkanó akadályok leküzdéséhez. Baran végre kiszabadul a bátyja miatt letöltött hosszú börtönbüntetéséből. Lelkében rengeteg seb... Teljes kritika