Nem én vagyok Rappaport

Kicsit félve ültem le nézni ezt a filmet aztán kellemes meglepetésben volt részem. A sztrájk ebben a filmben egy "Etalon" szó és mondhatni a film gerincét is alkotja. Egy olyan világba csöppenünk ami mindenki számára csak idö kérdése. A Két úriember... Több elött le a kalapom ezt a filmet remekül játszották el. Ez a világ a Centrál park ahol az események történnek egy nem mindennapi képzelöerövel , fantáziával és régi emlékekkel felépített történet melyben az idösemberek olyan kalandokba keverednek ami a kor és a mindennapi világban hétköznapi. A megoldás részükröl már korántsem mindennapi hiszen egy kis hazugsággal és leleményességgel próbálják régi énjüket a mai világban tartani. A végére ugyan minden jóra fordul de mi mint nézök maradandó élményt kapunk. Összeségében a film képi és hanghatása jól sikerült. A két föszereplö alakítása nálam egy díjat megérdemelt volna. Ami igazán megmarad az emberben az talán az hogy az idöskor elteltével a régmúltra emlékezve igazából nem élhetünk hiszen a körülöttönk lévö világ változik. Erre a filmre sem érkezett komment amin elcsodálkoztam hiszen ez egy jó film remélem késöbb lesz aki leírja a véleményét. Én csak ajánlani tudom mindenki számára. Üdv Yosi