Remek helyzetkomikumokra épülő darab. Színpadon jobban megél, de nagyon jól megoldották filmen is.

Dobó Kata a testével (mással nem nagyon tud), Kern és Koltay a zsenialitásával kápráztatja el a férfi nézőket. Ami még szerethető a filmben, az Kállai Feri bácsi, aki nekem mindig tanú marad. Jó poénok, idétlen szituációk, de szerethető film.

A tegnapi napom e komédia jegyében telt el. Először megnéztem a József Attila Színházból közvetített előadás felvételét, majd – ki tudja hányadszor – a belőle készített filmet, amit lehetetlen megunni. Sokan a legjobb magyar filmvígjátéknak tartják, nézői csúcsát még jelenleg is tartja. Kern András és Koltai Róbert utánozhatatlan! Szerintem is benne van a három legjobb ’45 után készített vígjáték között, együtt a „Tizedes meg a többiek”-kel és a „Csak szex és más semmi”-vel. A színdarabot áttették magyarországi viszonyokra, feldúsították zenével, kiléptették a zárt szobából (a reklámok túlságosan szembeötlők voltak, de mit lehet tenni, a szponzorokra akkor is, most is nagy szükség volt/van) és ismert színészek játszották a kisebb szerepeket is. Reviczky Gábor különösen jó volt, de Dobó Katának sem kellett szégyenkeznie (a szó szoros értelmében nem volt oka rá.) Az első öt perc után a néző arcát folyamatos mosoly jellemezte, amit a gyakori gagbombák, beszólások harsány hahotává változtattak. Mindig újabb és újabb váratlan fordulatok következtek, erősen megerőltetve a nevetőizmokat. Rosszkedv, vagy depresszió ellen recept nélkül is használható, még a kezelő orvosa, vagy a gyógyszerésze véleményét sem kell kikérnie.

Azon kevés magyar filmek egyike, amit valóban szeretek és meg tudok nézni. Utálom Kernt, Koltait meg pláne, de itt valóban színészkednek, és pazarul hozzák szerepeiket. A többi szereplőről nem is beszélve.

Érdekes film, mint minden magyar film. Humoros, jók a poénok, de a cselekmény szerintem nem eléggé kiforrott.

Zseniális egyedi magyaros humorú vígjáték. Koltai Róbert és Kern András igazi klasszikusa. Imádom a mai napig és rengetegszer láttam. Tökéletes helyzetkomikumra épül az egész. Nem bonyolították túl és ez így van rendjén.

Andi Vajna bemutatja..., hogyan készítsünk hollywoodi blockbustert magyar módra. Fogjunk egy nagy sikerű angol színdarabot (Ray Cooney out of order), adaptáljuk itthoni környezetbe, dobjuk bele a kor legnagyobb hazai színészeit (Koltay Róbert, Kern A... több»ndrás, Dobó Kata, Reviczky Gábor, Hernádi Judit, Udvaros Dorottya, Kállai Ferenc…), a filmzenéhez szintén sikeres magyar előadókat ”használjunk” (Dés, Somló, Geszti), villantsunk némi Dobó Kata mellet, mindehhez dobjunk egy valag pénzt, kész is a recept! És az a helyzet, hogy hellyel-közzel működik is ez a recept. Bevétel szempontból mindenképpen, hisz az 1990-es évek legnézettebb magyar filmje volt a maga majd’ 700 ezres nézőszámával. Ha szubjektíven nézem, akkor végül is szórakoztató darab. De objektív szemmel nézve azért jócskán megvannak a hiányosságai. Legelőször is, ami jól működik színpadon, az nem feltétlenül lesz jó egy mozifilmben. A túljátszott szerepek egy színpadi darabban még elmennek, itt azonban eléggé bántóak. Azért persze érdemes megnézni, hogy pl. meglessük, mit „ettek” a magyarok a kilencvenes évek közepén, meg hát azért Dobó Kata eléggé tünemény volt a filmben. :-)