Sok pénznél jobb a több

A retro vígjátékok között az egyik legjobb!

Édouard Molinaro (1928-2013) közkedvelt filmgyártó mester volt. Kimagasló munkája az „Őrült nők ketrece” volt, amit még akadémiai díjra is jelöltek. Ez a filmje meg sem közelíti annak a színvonalát, felhőtlen, de hamar felejthető szórakozást nyújt a meglehetősen elcsépelt bankrablásos mozik között. Jellegzetessége az, hogy a két ügyefogyott munkanélküli lúzer hibát hibára halmoz, de mégis… A tapasztalt gyakori túsz (Anémone) hasznos ötletekkel, profi módon segítette őket. Kissé furcsa volt Daniel Auteuil megszokott magyar hangja (Kőszegi Gábor) helyett Maros Gábor szinkronja, de végül illett hozzá. Viszont Szerednyey Béla kiváló volt. Ilyen balfék lakótárs, mint Gérard Jugnot kész rémálom.

A film már több mint harmincöt éves, az Éretlenek egykori sztárja megöregedett azóta, a bankban a TV-focival szórakozó bankigazgató azóta már az iPhone-ját nyomogatja, de ez a film mégis jó szórakozást jelent egy délutánra.

Gyerekkoromban sokszor megnéztem VHS kazettáról és azon kevés filmek egyike, amiket nem tudok megunni. Kicsit vicces volt, hogy Samuel Lökába minden nő szerelmes volt, míg Paulba senki. Hogy úgy szereztek csukját, hogy lerabolták az utcaseprő migránsok fejéről (igen, ugyanis 1982-ben már éltek nem kevés számban afrikai bevándorlók Franciaországban és néhányan a filmben is láthatóak voltak. Hogy a bankigazgató mindennel foglalkozott csak a bankkal nem, hogy a gorilla többször is elájult, amikor vészhelyzet volt stb. A film nem igazán valósághű, de nem is ez volt ta cél, hanem az, hogy remekül lehessen szórakozni rajta. Van egyfajta belső vidám hangulata, ami kellő odafigyelés esetén átjut a nézőkhöz.