Koltai Róbert 1943. december 16-án született Budapesten. Dunaújvárosban nőtt fel, majd visszaköltöztek Budapestre. Édesapja sportvezető volt, így első olvasmányai közé a Népsport tartozott. Szavalóversenyeken elért sikerei után felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová csak második alkalommal vették fel. A két felvételi közötti időszakban kereskedelem szakon tanult. 1968-ban szerződött a kaposvári Csíky Gergely Színházhoz. Itt ismerkedett meg feleségével, a színésznő tal, akivel... TöbbKoltai Róbert 1943. december 16-án született Budapesten. Dunaújvárosban nőtt fel, majd visszaköltöztek Budapestre. Édesapja sportvezető volt, így első olvasmányai közé a Népsport tartozott. Szavalóversenyeken elért sikerei után felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová csak második alkalommal vették fel. A két felvételi közötti időszakban kereskedelem szakon tanult. 1968-ban szerződött a kaposvári Csíky Gergely Színházhoz. Itt ismerkedett meg feleségével, a színésznő tal, akivel 1971-től 2006-ig voltak házasok. 1980-ban tért vissza Kaposvárra, időközben előbb a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd 8 évre a budapest Nemzeti Színházhoz szerződött. Neve filmszínészként illetve filmrendezőként vált ismertté. A filmvásznon először a generációs zenés filmben, az Ezek a fiatalokban (1967) tűnt fel. Első fontosabb szerepét (1973) című Verne-adaptációban kapta, de ebben az évben dolgozott együtt rendezővel is Bástyasétány hetvennégy című filmjében. Feleségével együtt játszottak küszködő házaspárt első filmjében, a ban (1981). Simabőrű, a vadász hangja volt a Vukban (1981). Játszott (1984) című filmjében, majd A legényanya (1989) című vígjátékban, és számos tévés munkát is vállalt. Rendezőként sikeres vígjátékkal, a -gel (1992) jelentkezett, melynek főszerepét is ő alakította, csakúgy, mint ét (1996), mely mai napig is a legnézettebb magyar filmek közé tartozik, alakításával, aki az (1997) egyik főszereplője is egyben. Az újraforgatott nak (1998) is ő írta a forgatókönyvét, legutóbbi filmje pedig Magic Boys címmel 2012-ben került a mozikba. A vetkőzős vígjáték visszhangja kiábrándító volt. Azóta többek között A kőmajmok háza és a Drága örökösök című produkciókban láthattuk.
1976-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1985 óta pedig Érdemes művész.
(hp)
