Vallomással kezdem: már régen szerettem volna elolvasni a mi Jókai Mórunkra is ható Eugéne Sue azonos című regényét, de aztán amikor utánanézve láttam a terjedelmét (kiadásoktól függően 752, 864 és 1216 oldal) visszarettentem. Már amúgy is a virtuális könyvespolcom telis-tele e-könyvekkel, erősen „leszakadás”-sal fenyeget. A maga idejében óriási siker volt, folytatásokban egy napilap hasábjain jelent meg. Bizonyos szempontból a „Nyomorultak” előképének is tekinthető. A könnyebb és a lustáknak szóló megoldást választottam: megnéztem az 1962-es filmváltozatot. A sok más mellett a Fantomas-trilógiában játszó Jean Marais a főszereplő, ellenlábasa pedig – igazi érdekesség - az a Raymond Pellegrin, aki az említett három filmben szinkronizálta a Sue-adaptáció főhősét. Igazi romantikus darab, fekete-fehér jellemekkel, a jók nagyon jók, a rosszak pedig valósággal ördögiek. Azt állítják, hogy nem hű átirata a regénynek, meg ez a filmstílus már elég régen kiment a divatból. Gyerekszemmel biztosan sokkal jobban élveztem volna, de így is kiérdemelt három csillagot. Jó volt hallani Juhász Jácint kellemes orgánumát Marais magyar hangjaként.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
